Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

lanságát maga a munkás is gyakran látja. A hatóságok ezzel a munka jelentőségét és értékét akaratukon kívül dezavuálják.

759 A digózásra fordított munka nem veszne kárba és már az első évben meghozná a gyümölcsét. Ezáltal az ínségmunka produktív munkává válna. 10./ A digózás télen is végezhető, amikor a földmunkásoknak nincs más foglalkozása. így addig az időpontig, míg a talajjavítás az egész vonalon megtörténik, aminek következtében az általános jólét a megfelelő szintet eléri, ami mellett már a téli foglalkoztatásról szükségtelen gondoskodni, nem lesz a munkásosztály egyedül a nyári keresetére utalva, mely csak igen gyengén tudja a téli ellátását biztosítani. Hogy a digózás mennyi ideig tudja a talaj termékenységét biztosítani, erre szolgáljon Szarvas nagyközség példaként, ahol 150 évvel ezelőtt kezdték meg Tessedik Sámuel

760 kezdeményezésére azt, és a földek még ma is igen jó megélhetést biztosítanak. Ha egyszer a vérkeringést a szervezetben jól megindították, akkor minden szerv automatikusan fog működni. Ha a talajban megindították annak vérkeringését, a szaporodó baktériumok, a folytonosan visszakerülő szerves anyagok, a levegő, a napfény, az egyensúlyba hozott sók és ásványi anyagok önműködően biztosítani fogják annak rendes életét, termékenységét.

761 Egy kat. hold digózása 200 pengőbe, tehát 10 mázsa búza értékébe kerül. Ennek az összegnek a kamata évenként 5 százalékkal számítva, 10 pengő. Ezzel szemben a várható hozamtöbblet 5 mázsa búza, az évi kamat tízszerese. A legutóbbi 10 év átlagát nézve, Dévaványán volt 2 jó termés, 3 közepes és 5 katasztrofálisan rossz. A jót kat. holdanként nyolccal, a közepest öttel és a rosszat eggyel számítva az átlag kat. holdanként 3,6 mázsa, ami magyar holdanként 2,4 mázsa átlagos termésnek felel meg. A vetőmagon kívül meghozta a föld a saját ellátására szükséges mennyiséget, adóra már nem maradt. Hol vannak a kamatok, a gazdasági kiadások, stb.? Ilyen terméshozam mellett természetes az általános elszegényedés és természetesek a nyomorúságnak nem kívánatos kísérő jelenségei. Dévaványa határában az 1936. évben, mely jó termésűnek számított, a nagybirtokot is beleszámítva, megközelítően 2.000 vagon búza termett. Ebben az évben előreláthatóan több mint 1.000 vagon, vagyis 100.000 mázsa lesz a kiesés. Ennek a veszteségnek az értéke 2.000.000 pengő. A legutóbbi 10 év alatt 5 ilyen rossz termés volt, a tíz év alatt tehát mintegy 10 millió a község gazdaközönségének - és ezzel az országnak is - a vesztesége. Dévaványa 20.000 kat. hold szikes területének megjavításához 4 millió pengő kellene, melynek befektetése esetén a következő 10 esztendőben 10 millió pengő kártól mentesülnénk. Pedig ezek a számok csak a búzára, mint főterményre vonatkoznak. Kapásoknál egyáltalában nincs és nem is lehet kalkuláció, mert a szikes talajokban mást, mint kalászost még halvány reménységgel sem lehet termelni. 759 Desavuál — Meghazudtol, megcáfol, valaki eljárását, magatartását helyteleníti, tetteiért nem vállal felelősséget. 760 TESSEDIK Sámuel: (Alberti, 1742. április 20. - Szarvas, 1820. december 27.) evangélikus lelkész, író, pedagógus, az alföldi mezőgazdaság gyakorlati fejlesztője. - Kísérleteket folytatott a szikes területek javításával kapcsolatban, elsőként alkalmazta a meszes-márgás talajterítést (digózást). - Irodalom: BALLENEGGER- FINÁLY , 1963. 761 Dr. Tóth Béla megjegyzése: „Ezt mindig a konkrét esetben kell megállapítani, alapvetően függ a szikesség jellegétől, mértékétől, stb." 276