Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
színű, sókban gazdagabb anyag és legalul jön a sárgaszínű anyag, a „digóföld", aminek vastagsága 1-3 méter között váltakozik. Ez a sárga lősz Dévaványa vidékén 2-15 százalék szénsavas meszet tartalmaz, sőt találhatók benne mogyoró nagyságú mészkövek is. Ahol ilyen meszes ló'sz kellő mennyiségben áll rendelkezésre, ott a szikes feltalaj javításának megvannak az előfeltételei. Oda nem kell szénsavas meszet hordani, mint pl. a Hortobágyra. A digóföldnek szódát sem szabad tartalmaznia 756 s a dévaványai sárga lősz ennek a kívánalomnak is teljes mértékben megfelel. A digózás vagy gödörből, vagy árokból történhetik, és azzal az előnnyel is jár, hogy az ilyen gödrök vagy árkok egyúttal a felesleges belvizek levezetésére vagy tárolására is szolgálhatnak. A terített sárga lösznek, a digóföldnek mintegy 10 centiméter vastagnak kell lenni. Tekintve, hogy egy kat. hold mintegy 5.700 négyzetméter, egy kat. holdra 10 centiméter vastagságra terítve összesen 570 köbméter digóföld kell. A mésztartalmat a 2-15 százalék számtani középarányosában, 7,5 százalékban véve, kap egy kat. hold 42 köbméter meszet. A szikes talajt 8 colira 757 feltörve, összesen 12 coll, vagyis 30 cm mély összekevert talajt kapunk, melynél 1 kat. hold felszántott területmennyisége mintegy 1.700 köbméter és így a mész elosztva benne már csak 25 százalékot tesz ki, ami feltétlenül szükséges lesz, hogy a célzott vegyi folyamat végbemehessen. Az 570 köbméter digóföld kibányászása és elterítése köbméterenként 35 fillér egységár mellett számítva - mert hiszen a munka úgy osztható be, hogy a földet messze ne kelljen hordani - 1 kat. hold tökéletes és kifogástalan megtérítése 200 pengőbe, 1 magyar (1.200 öles) holdé tehát 150 pengőbe kerülne. A mai búzaárak mellett ez a munka kat. holdanként 10 mázsa búza költséget jelentene. Ennek a digózási munkának óriási jelentősége van: 1./Az eddig terméketlen föld gazdáját termékeny föld gazdájává, tehát tehetősebbé teszi, mely neki normális, rendesen visszatérő jövedelmet biztosít. 2./ Az értéketlen dologból értéket termel, tehát növeli a nemzeti vagyont és jövedelmet. 3./Lehetővé teszi az adóbevételek rendes fizetésének állandósulását. 4./Feleslegessé teszi az adóbehajtások zaklató jellegű és kíméletlen lebonyolítását. Ezzel a felmerülő improduktív 758 kiadásokat is megszünteti. 5./ Megszünteti a pénzügyi kormányzat és adófizető közötti ellentétet és ellenszenvet. 6./ Szociális szempontból megnyugvást teremt, kirántja a szélsőségekre hajló irányzatok alól a talajt, minden közigazgatási beavatkozás szüksége nélkül. 7./ Az államhűséget megerősíti. 8./Megszünteti a munkanélküliséget, mert míg ma a szikes földek tulajdonosai alig vehetnek igénybe kézi munkaerőt, azoknak termékennyé tétele esetén szükségük lesz munkásra. Az 50 holdas kisbirtokosnak éppen úgy, mint az 1.000 holdas nagybirtokosnak. 9./ Egyelőre minden ínségmunka a digózásra volna koncentrálható és nem végeztetnének a községek jobb hiányában erőltetve kigondolt felesleges munkát, aminek célta756 „Ez alapvető kívánalom." - jegyzi meg dr. Tóth Béla. 757 Coll - pontosabban -soll - Osztrák közvetítéssel hazánkba került hosszmérték alapegysége: 1 zoll = 1/12 Fuss = 2,63401 cm. 758 Imporduktív = Terméketlen, meddő, nem értékképző, a termelésben közvetlenül részt nem vevő. 275
