Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

rúság gyökerének eltávolítására a szikes talajok termőfölddé való átalakításával. A szikjavítás boldog, virágzó községgé teheti Dévaványát, mint azzá tette Szarvast is.

752 A szikes talajok keletkezésével, mibenlétével, természetével - hála kiváló geológusainknak és agrokémikusainknak - ma már tisztában vagyunk. Kutatásaik alapján tudjuk, hogy a szikes talajokban aránytalanul nagy mennyiségben vannak a nátriumsók felhalmozódva, melyek a talaj szerkezetére káros hatást gyakorolnak, és ezenkívül a bennük lévő szóda lúgosságot is idéz elő. Keletkezésük alkálisós közegben végbement kilúgozás következménye, melyet az altalaj azon tulajdonsága idéz elő, hogy az alkálisók mélyebb rétegben való lerakodását megakadályozza, mikor meleg és száraz időjárás alatt a talaj kiadós nedvességet kap. A Körösök vízvidékén főleg ott törnek elő, ahol a tengerszint feletti magasság 82-83 méter között mozog, mert az ilyen magasságú földeket a vízszabályozás előtt a Körös csak a tavaszi és őszi nagy áradások alkalmával öntötte el, amikor is a nátriumsókat az árvíz már nem tudta kiáztatni, az altalajban lerakódott sókat pedig a felületi párolgás szívó hatására újból felül kerültek a száraz évszakokban a feltalajba.

753 Helytelen volna a szikes talajokra azt mondani, hogy azok rosszak, hasznavehetetlenek. Nem, csak betegek, melyek gyógyításra szorulnak. Kellő gyógymód alkalmazása esetén jó termőföldekké válhatnak. Mindenesetre tisztában kell lennünk azzal, hogy mészszegény, kilúgozott, vagy meszes, szódás, szikes talajjal van dolgunk. Előbbi feltalaja szénsavas meszet nem tartalmaz, vízben oldható sótartalma csekély. Az utóbbi feltalajában meglehetős mennyiségben található mész, alkálisó és a növényzetre káros szóda. Ezek a szódás (nyírségi homok, duna-tiszaközi) talajok, miután lúgos hatásúak, savakkal, gipsszel, szódamentes homok felhordásával, vagy ahol az altalaj vízáteresztő, elárasztás útján a szóda kimosásával javíthatók.

754 Dévaványa szikes talajai mészszegény, kilúgozott talajok, melyek csakis mésszel gyógyíthatók. Ezért a meszezés előtt céltalan minden öntözés, mert az ugyanazt a hatást váltja ki, mint a kiadósabb eső, vagyis a nátriumkolloidok következtében a talaj szétfolyik és megszáradva kőkeménységűvé válik. Meszezés párosulva trágyával, mely szerves életet visz az élettelen szikbe, közömbösíti a felhalmozódott nátriumsókat, csökkenti a szikes talajoknak a nátriumsók menynyiségétől függő, vízben oldott sókoncentrációját és megalapozza különösen a nitrifikáló baktériumok életét és működését. Ezzel a sziket teljesen meggyógyítja.

755 Ha a dévaványai kilúgozott mészszegény szikes talajból talajszelvényt készítünk, úgy találjuk legtöbb helyen, hogy legfelül van pár centiméter magas termőréteg, alatta következik 50-100 cm vastag sötétszínű kötött anyag, majd ez alatt 20-30 cm világosabb 752 Az „Emlékirat" szakmai értékelésére felkértük dr. Tóth Béla egyetemi tanárt, a mezőgazdasági tudomány kandidátusát, akinek a megjegyzéseit az alábbiakban közöljük. „A párhuzam nem teljesen ül" - írja dr. Tóth Béla professzor - „mert a dévaványai szikesek nagy része jóval rosszabb, mint Szarvason." 753 „Dr. Schweiger László általában még a mai szemmel nézve is helyesen állapította meg az okokat. Természetesen ma már árnyaltabb, pontosabb ismereteink vannak a szikesek mibenlétéró'l és keletkezéséről." (Dr. Tóth Béla megjegyzése.) 754 „Ez nem ilyen egyszerű" - jegyzi meg Tóth professzor - „javítási módszer van, de ez nagyon költséges és bizonytalan eredményű." 755 „Sajnos, nem teljesen!" - mondja dr. Tóth Béla. 274