Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

A térképezés kapcsolatban van a talajok geológiai feldolgozásával is. Ezen a téren rendkívül nagy horderejű megállapításra volt alkalmunk. A Magyarországon nagyon sokat hangoztatott aszálykárok oka nálunk az Alföldön, de különösen a Tiszántúlon nem annyira a csapadék hiányában vagy rossz elosztódásában van, hanem inkább a kedvezőtlen talaj adottságokban és sajnos abban, hogy nagyon helytelen a termelési rendszerünk. Ezzel a megállapítással természetesen nem érjük be, hanem tovább kutatunk az aszálykárokat előidéző újabb, eddig nem ismert talaj féleségek, és ami ennél is fontosabb, a különféle talajok vízgazdálkodási és tápláló anyaggazdálkodási törvényszerűségeinek megállapítása érdekében. Harmadsorban a térképezés az Alföld-öntözés kérdésével van összefüggésben. Ha Dévaványán végzünk a munkánkkal, 8 hónapi laboratóriumi munka következik. A Dévaványát érdeklő térképek - melyek csakúgy mint a többi, 1:25.000 léptékkel készülnek - előreláthatólag 1937 őszén kerülnek kiadásra. Minden térképhez magyarázó füzet készül,

749 melyből a gazda a térkép hasznosítására megkapja az utasításokat. A térképek tartalmazni fogják, hogy milyenek a talajok adottságai az altalajvízszintig. Természetes, hogy az egyéni gazdaságok kisebb területeire a térképek csak átnézeti betekintést fognak adni. A részletkérdésekre vonatkozólag a gazdának ajánlatos lesz az állami szakintézeteket igénybe venni. Végül megemlítem, hogy tapasztalatom szerint Dévaványán szép eredményeket értek el a digózással. Fel kell azonban hívnom a figyelmet arra, hogy a határban olyan helyek is vannak, ahol a digózás nem használ. Hangsúlyozni kívánom azt is, hogy nem minden sárgaföld alkalmas a digózásra. A szikes sárgafölddel csak rontani lehet. A gazdák tehát jól tennék, hogyha a digózás előtt a szegedi vagy akármelyik másik földtani intézethez fordulnának tanácsért. Bárkinek a legnagyobb készséggel adnak felvilágosítást - fejezte be a riporter kérdéseire adott válaszait dr. Kreybig Lajos.

750 Arról is tájékoztatta olvasóit a Dévaványai Hírlap, hogy a szeghalmi határban gazdálkodó dévaványai földműveseket közelről érdeklő akciót indított a Békés vármegyei főispán. A főispán ugyanis a vármegyei m. kir. gazdasági felügyelőség irányításával a gyomai, a szarvasi és a szeghalmi járásokban megindította a szikjavítási akciót. Ennek feltételei a következők voltak: 1./Az akcióban csak a 100 kat. holdon aluli gazdák vehetnek részt. 2/ Minden digózandó szikes föld kat. holdjaira 120 pengő kölcsönt folyósít a vármegye főispánja, melyből csak 100 pengő lesz a gazda terhére írva, míg 20 pengőt a kincstár elenged. 3./ A kölcsönt tíz egyenlő részletben kell visszafizetni tíz esztendő alatt, 4%-os kamatteher mellett. Az első részlet 1937. október 15-én lesz esedékes. 749 A térkép dévaványai szelvénye és a magyarázó füzet egyaránt 1939-ben jelent meg a Magyar Királyi Földtani Intézet kiadásában. A térkép adatai: 5166/3. sz. térképlap - Dévaványa. Átnézetes talajismereti térkép. Felvette és szerkesztette: Han Ferenc (1936). Méretarány:,1:25.000 Méret: 77x56,5 cm. - Bp. 1939.; A magyarázó füzet adatai: Han Ferenc Schmidt Eligius Róbert: DÉVAVÁNYA. Magyarázatok Magyarország geológiai és talajismereti térképeihez. - Bp. 1939. 51 p. 750 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - 1936. IV évf. 36. szám. - 1936. szeptember 6. 271