Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

A talajvíz levezetésére szikes földeken tároló területeket kellene létesíteni, melyekről öntözés útján lehetne visszavezetni a vizet a szikes talajba. Az öntözés megvalósításához ugyanazokra a csatornákra van szükség, melyek a tavaszi vizeket levezetik, ezeket a csatornákat azonban megfelelő' méretekben szélesíteni és mélyíteni kellene. Mindezek nem történhetnek máról holnapra. Azonban most, amikor a reformok korszakát éljük, akkor ezt a nagy problémát több éven keresztül a reformok élére kellene helyezni. Az Alföld megmentésére egyedüli eszköz az öntözés - fejezte be cikkét dr. Schweiger László. 747 A Magyar Földtani Intézet Magyarország talajtani térképének elkészítését végezte. Ennek kapcsán 1936 szeptemberében néhány napig Dévaványán tartózkodott dr. Krey­big Lajos, 748 a Magyar Földtani Intézet Európa hírű igazgatója és dr. Han Ferenc kultúr­mérnök, hogy Dévaványa határának talaj adottságait feltérképezzék. Természetesen a helyi sajtó munkatársa riportot készített Kreybig Lajossal a térképezés céljáról és várha­tó eredményeiről. Dr. Kreybig Lajos elmondta, hogy a földművelésügyi miniszter megbízásából az egész ország talaj adottságait feltérképezik. Ezt a munkát a Tiszántúlon kezdték, mert ez a tájegység szorul rá legjobban arra, hogy a talaját megismerjük. Eddig mintegy 2,5 mil­lió kat. holdról készítettek térképet. Hátra van még úgy négymillió kat. hold felvéte­lezése. A térképezés célja igen egyszerű. Az állam olyan térképet akar adni a gazda kezébe, amelyről leolvashatja, hogy milyenek a birtokában lévó' talajok tulajdonságai növényter­mesztési szempontból. Azt akarja, hogy a térképek útmutatása szerint a gazda a ter­melést a mainál okszerűbb alapokra fektesse. Kétségtelen, hogy a termelés sikere legel­sősorban attól függ, hogy tudjuk: mit termesszünk és hogyan termesszünk. Ehhez azon­ban elkerülhetetlenül szükséges azoknak a talajtulajdonságoknak az ismerete, melyek a természetben szerepet játszanak. Nem elég tudni, hogy hol vannak a község határában jó és rossz földek, hanem tudni kell azt is, hogy miért jók vagy miért rosszak a földek. Ha ezzel tisztában vagyunk és ismerjük a növények igényeit a talajokkal szemben, köny­nyűszerrel ki tudjuk választani azokat a növényeket, melyek a sajátos talaj adottságok mellett a siker legnagyobb reményével termeszthetők. Az állam ezzel az úgynevezett irányított vagy tervgazdálkodást kívánja elősegíteni, de korántsem úgy, hogy az állam beleszóljon az egyéni gazdálkodásba. Erről szó sincs. A térképezéssel az állam csak alapokat kíván szolgáltatni az irányított vagy tervgazdál­kodáshoz, jobban mondva szellemi eszközöket akar adni ahhoz, hogy a gazdálkodás okszerűen történhessék. 747 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - III. évf. 34. szám. - 1935. augusztus 25. 748 KREYBIG LAJOS (Nagyszeben, 1879. december 1. - Budapest, 1956. június 21.) agrokémikus, talajkutató, az MTA tagja (levelező tag: 1951, rendes tag: 1954), Kossuth-díjas (1950 és 1954). Biológiai szemlélete folytán élesen szembeszállt a talajerőpótlás mechanikus, sablonos elméletével. Helyette a talaj élőlényeinek szerepét állította előtérbe, kifejtve és bizonyítva jelentőségüket és a talajerőpótlás biológiai szemléletének fontosságát. Kreybig Lajos indította meg az ország talajtérképezését és kidolgozta annak módszereit is. - Művel: A talaj élete, javítása és trágyázása. 1928.; Die Bedingun­gen der Wirtschaftlichkeit der Handelsdüngemittel. (Berlin, 1930.); A Földtani Intézet talajvizsgálati felvételei és térképezési módszere. 1937.; A talajvizsgálatok szerepe a növénytermesztésben. 1938.; Magyar tájak talajismereti és ter­meléstechnikai leírása. 1944.; A Tiszántúl. 1944.; Mezőgazdasági természeti adottságaink. 1946.; A talajok hő- és vízgazdálkodása. 1951.; Gyakorlati trágyázástan. 1952.; Trágyázástan. 1955.; Az agrotechnika tényezői és irányelvei. 1952-53. 270

Next

/
Thumbnails
Contents