Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

b./ Az ingatlanon 5 kút van, melyeknek vize csak gazdasági célra használható. c/ Az ingatlannak több mint Vs-adát megismétlődően, tavaszonkint és nagyobb esőzés idején vízállás nyomja. d/ Ártéri járulék kat. holdanként 1,20 P, más telekkönyvön kívüli teher az ingatlanon nincs. е./ Az ingatlanon közút nem halad keresztül, a dévaványai kövesút attól 10 km távolságra fekszik. f./ Vasútállomástól 10 km földesút, utána 2 km kövesút távolságra. Termésértékesítés szempontjából a földesúton 10 km távolságra fekvő Dévaványa jön számításba. g./ Az ingatlanon az alábbi épületek vannak: 1./ Istálló 27 x 9 m, vályogfal, hódfarkú cseréptető, deszkázott padlás, kiugró takarmánykamrával. 2./ Magtár 29 x 8,5 m, téglafal, cseréptető, cserép alatt deszkázva. 3./ Cselédlakás: 31 x 7 m, vályogfalak, cseréptető, lakatlan. 4./ Cselédlakás: 19 x 7 m, vályogfalak, cseréptető, részben lakott. 5./ Cselédlakás: 22 x 7 m, vályogfal, nádtető, összedőlve, értéktelen állapotban. 6./ Cselédlakás: 19 x 7 m, vályogfal, cseréptető, összedőlve, értéktelen állapotban. 7./ Istálló: 14 x 7 m, vályogfal, cseréptető, összedőlése látható. 8./ Istálló: 7 x 5 m, vályogfal, cseréptető, összedőlés előtti állapotban. 9./ Sertésól: 12 x 5 m, vályogfal, cseréptető. 10./ Lakóház: 30 x 8 m, vályogfal, cseréptető, elhanyagolt, elavult állapotban. 11./Tengeri góré: 34x 1,5 m, téglaalapon lécoldalakkal, cseréptetővel, használt, korhadt faanyagból. Az épületek általánosságban az elhanyagoltság képét nyújtják, elavultak, nagyrészt az összedőlés előtti állapotban. Juttatás esetén az 1., 2., 3., 4., 7., 8. számú épületeket lehet hasznosítani, egyébként a többi épület lebontása, széthordása, elplanírozása felemészti az avult anyag bontási értékét. h/ Az ingatlanon telkesítés nincs. i/ Az ingatlanon jelenleg 30 kisbérlő gazdálkodik, kik magyar holdanként 100 kg-tól 230 kg-ig terjedő búzahaszonbért fizetnek. Ezen adatok azonban nem fejezik ki a talaj termőképességének értékét, a túlságosan magas haszonbért a túlságosan sok igénylő árverési harca termelte ki. Az ügyleti forgalomban hasonló minőségű földek 300-400 pengőig szoktak előfordulni. A legelőterület értékét alapul véve a községi közlegelő 2400 n. öles járás értékét (80 pengőben állapították meg), kat. holdanként mintegy 60 pengőért volna értékesíthető. )./ A népesedési és igénylési viszonyokat véve alapul az ingatlan egyelőre kishaszonbérletek alakjában használható fel. A birtokon folytatott gazdálkodás ismertetése: Az ingatlant két év óta 30 dévaványai törpe- és kisbirtokos kishaszonbérlet alakjában bírja. A haszonbérleti szerződés állandóan egy-egy évre van megkötve, miért is a kisbérlők zsaroló gazdálkodást folytatnak, mert bizonytalan, hogy jövő évben az ő bérletük lesz. Az 1938. év előtt a birtokban lévő tulajdonos Grósz Ferenc maga gazdálkodott, hasonló zsaroló, a legkülterjesebb gazdálkodási módon. A munkásoktól a megérdemelt 244