Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

özv. Szabó Nándorné, Cegléd 1.250 kat. hold Túrkevei bérló'társaság, Túrkeve 4.037 kat. hold Kisbérlet, Dévaványa 1.952 kat. hold Összesen: 10.394 kat. hold Ha a fenti számokat vizsgáljuk, azt látjuk, hogy a birtok 77%-át kisemberek bérelték. Igaz, hogy ez éppen a csúcsot jelentette, hiszen 1935-re ez a szám nagymértékben csökkent, mintegy 37%-ra esett vissza, de mindenesetre megbontotta a nagybirtokok mintegy 20 ezer kat. holdas tömbjét, és már ez is eredmény volt abban az időben! Az 1935. évi gazdacímtár már csak 6.243 kat. holdat jelez a Vallásalap tulajdonaként.

616 A csökkenést minden bizonnyal az eredményezte, hogy a Túrkeve közigazgatási területéhez való átcsatolást a KSH „megelőlegezte". Csökkent a kishaszonbérletek területe is. A Vallásalap földbirtokát 1935-ben a következők bérelték: Borzi I. sz. legeltetési társulat, Dévaványa 554 kat. hold Jakabfy Jenő, Budapest 666 kat. hold Polgár Béla és társa, Törökszentmiklós 1.294 kat. hold Rácz János, Budapest 1.509 kat. hold Simon Péterné, Dévaványa 486 kat. hold Kisbérlet, Dévaványa 1.734 kat. hold Összesen 6.243 kat. hold A Vallásalapítvány haszonbérletével még 1939-ben is volt dolga a kishaszonbérlőknek, ugyanis Jurenák Sándor törökszentmiklósi földbirtokos lemondott a Vallásalapítvány hosszúháti bérletéről Daróczy Lajos és felesége javára. A pusztaecsegi kisbérlők és telepi lakosok, mivel a földbirtok-rendezési eljárás során megfelelő szántó- és legelőterületet nem kaptak, most kívánták igényüket kielégíteni. A szóban forgó hosszúháti pusztát kishaszonbérletek céljára teljesen megfelelőnek találták a kishaszonbérletet igénylők. A birtoktest közvetlenül a falu szomszédságában feküdt, egy része szántó, más része legelő volt. Nem sokat gondolkoztak, hanem gyorsan eljuttatták kérelmüket a vármegye Közigazgatási Bizottsága gazdasági albizottságához, bízva abban, hogy kérelmüket teljesítik.

617 A gazdasági albizottság méltányolta kérelmüket és nem hagyta jóvá a bérlet átruházását, hanem azt javasolta, hogy a bérlőtársaság kapja meg ezt a területet kishaszonbérletként. Még a község országgyűlési képviselője - vitéz Lipcsey Márton ny. tábornok - is eljárt mind a Földművelésügyi Minisztériumban, mind az O.K.H.-nál

618 a bérlőszövetkezet ügyében, akik vállalkoztak a bérlet átvételére és a bérlőcsoport megalakítására.

619 így ez a terület is minden bizonnyal az Ecseg-pusztai kishaszonbérlők kezébe került. 1939. augusztus 6-án Z. Nagy Ferenc alelnök vezetésével ülést tartott a községi mezőgazdasági bizottság. B. Kiss Márton főjegyző itt ismertette a hosszúháti haszonbérleti szerződés feltételeit, és a kishaszonbérletek és a közlegelő kialakításának módozatait. 616 Magyarország földbirtokosai és földbérlői, 1935. - 154-155. p. 617 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - VII. évf. II. szám - 1939. január 8. 618 O. K. H. = Országos Központi Hitelszövetkezet. 619 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - VII. évf. 23. szám - 1939. június 4. 218