Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

bérletet. Kérték, hogy ebben az ügyben támogassa őket a község vezető testülete. A képviselő-testület egyhangúan a kérelem támogatása mellett döntött és külön levelet is írt a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez a kisemberek támogatásának ügyében.

609 A következő dokumentum, amely erről a bérletről szól, már 1922. február 13-án kelt. Ekkor Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Közigazgatási Bizottsága 358/1922. szám alatt arról küldött értesítést a községnek, hogy február 22-én fogja tárgyalni a Borz-pusztai

610 haszonbérleti szerződés ügyét. A közgyűlési jegyzőkönyv tanulsága szerint ezt már megkísérelték egyszer kishaszonbérletként birtokba venni, ami akkor nem sikerült. Ez igen nagy visszatetszést szült a községben. Most ennek a pusztának a kishaszonbérlők kezére való juttatását a földbirtok-politikai célok is megkövetelték. Ezért a képviselőtestület úgy határozott, hogy az 1920. évi XXXVI. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott 60.000/1921. F.M. számú rendelet 119. §-ára való hivatkozással kérjék fel a vármegye tiszti főügyészét arra, hogy a Vallásalapítvány valamint Szabó Nándor és társai között létrejött haszonbérleti szerződés jóváhagyása ellen mind a község, mind a kishaszonbérlők nevében jogorvoslattal éljen.

611 Feltehetőleg sikerrel járt a kishaszonbérletet kérők és az elöljáróság együttes akciója, mert az 1923. április 17-i közgyűlés jegyzőkönyvében már azt olvashatjuk, hogy a Dévaványai Hitelszövetkezet megkapta Borz-pusztát azzal a feltétellel, hogy azon kishaszonbérleteket létesítsen.

612 E probléma kapcsán azonban érdemes meghallgatni egy szemtanú - Z. Nagy Ferenc - visszaemlékezését is erről az időszakról, mely összefügg Ecsegfalva alapításával is. A következőket írja: „...A sok házhelyigénylő nem fért el az említett két telepen,

613 még egy harmadikra is szükség lett. A vallásalapítvány földjén, a községtől 15 km-re is osztottak ki 120 házhelyet. Azelőtt a pusztaecsegi vasútállomás környékén kisparaszti tulajdon nem létezett. Közel húszezer hold összefüggő terület mind a nagybirtokosok tulajdona volt."

614 Noha a szerző az idézett mondatokat a Bethlen-kormány elmarasztalása szándékával írta, véleményünk szerint éppen ezzel támasztotta alá azt, amit akkor még a kortársaknak sem volt módjuk érzékelni, hogy ezzel a kitelepítéssel, kishaszonbérletek osztásával kezdődött meg ezen a környéken a nagybirtokok felszámolása. Elég, ha két momentumra utalunk: az 1925. évi gazdacímtárban a Vallásalap birtokát a következők bérelték:

615 Bokrosi bérlőtársaság, Dévaványa 1.520 kat. hold Borzi bérlőtársaság, Dévaványa 500 kat. hold Gál János örökösei, Dévaványa 485 kat. hold Jász-Nagykun-Szolnok vm. Gazdasági Egyesülete, Szolnok 650 kat. hold 609 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 7. kötet. -1921. szeptember 10. - 84/1921. kgy. szám. 610 Borz puszta a Magyar Katolikus Vallááalap tulajdona. A Vallásalapnak Dévaványa határában 10.394 kat. hold földje volt. - Irodalom: Magyarország földbirtokosai és földbérlői, 1925. - 165. p. 611 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 8. kötet. - 1922. február 13. - 8/1922. kgy. szám. 612 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 8. kötet. - 1923. április 17. - 37/1923. kgy. szám. 613 Vass-telepen és Bogya-telepen. 614 Z. NAGY 1965. - 62. p. - (Kiemelés tőlem. - T. G.) - A pontos telekmennyiség 101 és nem 120. 615 Magyarország földbirtokosai és földbérlői, 1925. - 165. p. 217