Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
taecsegen 37 kat. hold 1.400 négyszögöl területen 101 fő kapott házhelyet. Összesen: 122 kat. hold 450 négyszögöl területen 566 fő részesült házhelyjuttatásban. Ezzel ellentétben az 1935. évi mezőgazdasági statisztika 108 kat. hold kiosztott házhelyen 385 fő juttatását mutatta ki. 604 Az eltérésnek egyelőre nem találtuk a magyarázatát. Magunk részéről az előbbi adatot fogadjuk el, mert az 1935. évi mg. statisztika csak egy folyamat egy pontját ábrázolja, amely mindkét irányban elmozdulhat még. 605 Végeredményben akár a község lakosságát - 14.655 fő -, akár a lakóházak számát 3.117 606 - tekintjük, nem nagy jelentőségű eseményről van szó, de azért ez is segített a nincsteleneken. Ecsegfalva életében viszont mindenképpen nagy jelentőségűnek számít a község alapítása miatt. KISHASZONBÉRLETEK ALAKÍTÁSA Az 1920. évi XXIX. törvénycikk már megalapozta, az 1920. évi XXXVI. törvénycikk pedig teljessé tette a paraszti földszerzésnek azt a formáját, ami ebben az időszakban „kishaszonbérletek alakítása" néven vonult be a köztudatba. Főleg kis- és középbirtokosok vállalták szívesen a kishaszonbérletek megművelését, mert önmagában kicsi gazdaságuk a bérletek megművelésével vált rentábilissá, amelyből meg tudott már élni családjával együtt, és amellyel már képessé vált a bővített újratermelésre is. A nagy- és középbirtokosok közül viszont azok adták szívesen haszonbérbe birtokaikat, akik földjeiket már nem házi kezelésben irányították, hanem jószágigazgatóságok, ügykezelőségek, pénzintézetek vezették a gazdaság, a birtoktest ügyeit. Vagy mint a Magyar Katolikus Vallásalap esetében történt, a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium „Katolikus vallás- és tanulmányi alapokra felügyelő bizottsága" intézte a gazdaság ügyeit 1880 és 1944 között. A másik egyházi birtok, a báró Baldácsy-féle Protestáns Alapítvány esetében a Tiszántúli Református Püspökség 607 intézte végső fokon a Dévaványa, Fegyvernek, Kőtelek, Nagykörű és Tiszaroff határában elterülő 6.871 kat. holdas birtok ügyeit. 608 A földreform végrehajtása során mindkét nagybirtok intézősége a legnagyobb tolarenciát tanúsította az O.F.B. iránt, csak a birtokok területe ne csökkenjen. Ezért éppen a kishaszonbérletek ügyében voltak partnerei a különböző dévaványai akciókban a község elöljáróságának. A törvény azt mondta ki, hogy „halasztást nem tűrő sürgős esetekben" kell kishaszonbérletről gondoskodnia az elöljáróságnak éppen a közellátás biztosítása érdekében. Ezt főleg a nincsteleneknek kell juttatni. Mégis csak az 1921. szeptember 10-i képviselőtestületi közgyűlés tárgyalta először a kishaszonbérletek ügyét, amikor Katona András és társai adtak be egy kérelmet kishaszonbérlet juttatása iránt. A Magyar Katolikus Vallásalap birtokából, az úgynevezett Borz-pusztai részből kértek maguk részére haszon604 Magyarország földbirtokviszonyai az 1935. évben. - 99. kötet. - 172-173. p. 605 V ö.: TOLNAY 1990/b. - 597-602. p. 606 Mindkét adat forrása: Az 1930. évi népszámlálás. - 83. kötet. - 166-167. p. 607 A Tiszántúli Református Egyházkerület Gazdasági Hivatala, Debrecen. - Szabadi István levéltárigazgató (Református Kollégium, Debrecen) szíves szóbeli közlése alapján. 608 Magyarország földbirtokosai és földbérlői, 1925. - 435-436. p. 216
