Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

igénybevett területeken év járadék gyanánt a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák (ebbéli minőségük tartama alatt

591

), továbbá az arany vagy ezüst vitézségi éremmel kitüntetettek és a csendőrség részére juttatott ingatlan minden aranykoronája után 7,5 kg búzának, a többiek pedig 10 kg búzának a fizetés napján a budapesti tőzsdén jegyzett középárát fizetik, még pedig a vagyonváltság fizetése szempontjából az 1921 :XLV. t.c. (második vagyonváltsági törvény) 4. §-a értelmében a tényleges befizetés hónapjára megállapított búzaárban számítva. Az évjáradék legkésőbb minden év október első napjáig esedékes.

592 A Nemzeti Egység Párt

593 dévaványai szervezete 1934. február 18-án délelőtt a községháza tanácstermében ülést tartott, amelyen a földbirtokrendezés során házhelyhez juttatottak helyzetével is foglalkoztak. Megállapították, hogy a rossz gazdasági viszonyok között a házhelyhez jutottak a megváltási árat megfizetni nem képesek. Ezért a megjelentek azzal a kéréssel fordultak a pénzügyminiszterhez, hogy a házhelyek megváltási árát a jelenlegi kereseti viszonyokhoz mérsékelje. Kérésük tolmácsolására dr. Herczegh Béla országgyűlési képviselőt kérték fel.

594 A kormány jól ismerte a reformföldesek nehéz helyzetét, ezért már évekkel ezelőtt segítségükre sietett a földreformmal kapcsolatos adósságok rendezésével. így azután az országgyűlési képviselőnek nem okozott nagy nehézséget az, ha ebben az ügyben a reformföldesek követelését tolmácsolta. Maga az O.F.B. is kapott felhatalmazást a kormánytól ilyen irányú lépések megtételére. 1937. október 10-én kelt az az ítélet, amely négyszögölenként 50 fillérrel mérsékelte a megváltási árat a dévaványaiak esetében.

595 HÁZHELYRENDEZÉS ECSEG-PUSZTÁN Várkonyi Ignác főjegyző javaslata Ecseg-puszta vonatkozásában elterjedt azokon az illetékes helyeken, amelyek a dévaványai földreform lebonyolításával foglalkoztak, így a kisújszállási járásbíróság is foglalkozott már a javaslattal. A házhelyekre vonatkozólag azt tartotta leghelyesebbnek, ha a M. Kir. Vallásalapítvány tulajdonát képező és az ecsegi vasútállomással szemben fekvő területből kisajátítanak akkora területet, amennyi erre a célra szükséges.

596 Az 1924-ben kiadott O.F.B. ítélet már kész tényként kezelte az ecseg-pusztai „telep" létrehozását, amikor a rendelkező részben egyenként 600 négyszögölben állapította meg a telkek nagyságát. Itt egyelőre 100 telket létesítettek és kimondták, „...hogy mindazok a házhelyhez juttatott érdemes kérelmezők, kik Ecseg-pusztára kitelepülni hajlandók, - a földhöz juttatásokat háromszorta területben kapják ki, mintha házhelyeiket a 591 A hadirokkant meggyógyult, a hadiözvegy újból férjhez ment és így megszűnt „hadiözvegy" jellege, a hadiárva felnó'tt, házasságot kötött, munkaképes lett. 592 O. L. - Z-140. - M-1029. - 8006/1924. O.F.B. számú ítélet 16. oldala. 593 GERGELY - GLATZ - PÖLÖSKEI, 1991. - 330-344. p. 594 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - 1934. február 25. 595 O. L. - Z-140, 302. csomó, M-2127, -15.566/1937. O.F.B. számú ítélet. Kelt 1937. október 10. 596 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 8. köt. - 1922. február 13. - 7/1922. kgy. szám alatt tárgyalja a kisújszállási Járásbíróság 1921. El. I. C, 80/7. számú végzését. 211