Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

község belterületéhez kapcsolódó ... ingatlanokon veszik igénybe..."

597 Ez a háromszor nagyobb terület a juttatás maximuma volt. Természetesen a kérelmezó'k jogosultak voltak ennél kevesebbet is átvenni. Egyelőre Ecseg-pusztán az ítélet a Magyar Vallásalap nagyecsegi birtokából megváltás útján megszerezni rendelt 37 kat. hold 800 négyszögöl területet, amely a 100 telek területének felelt meg. Ezen felül majd még a póttárgyalásra utalta az utcák és terek létesítésére szükséges terület megváltását. Elrendelte az ítélet, hogy Ecseg-pusztán a házhelyek birtokbavétele és birtokbaadása a jelentkezések megtörténte után azonnal foganatosítható legyen. A házhelyek árát az előzó' fejezetben leírtaktól eltérően más módon fizették. Az ítélet indoklásában az O.F.B. kitért arra, hogy indokoltnak, célszerűnek és keresztülvihetőnek találta azt, hogy a házhelyrendezéssel kapcsolatban Ecseg-pusztán egy újból alakuló község alapját tegyék le. Ennek létesítését azért is találta szükségesnek, mert a M. Kir. Katolikus Vallásalap földbirtokán létesített kishaszonbérlettel kapcsolatban Ecseg-pusztán már eddig is sok tanyát építettek, amelyek állandó lakásul szolgálnak. Másrészt Dévaványa nagykiterjedésű határa mellett a földhöz juttatandóknak is, de a gazdasági többtermelésnek is érdekében áll az, hogy a juttatandó ingatlanához közel legyen a lakása. Igaz ugyan, hogy ezúttal a közintézmények elhelyezésének biztosítására nincs lehetó'ség, ez azonban nem lehet akadálya a kitelepülés keresztülvitelének, mert ezt a kisajátítási jog, valamint a fennálló törvények nem biztosítják. Nem biztosítják ezek között az iskola felállításának a lehetőségét sem. Az O.F.B. abból a szempontból indult ki, hogy egy község alakulásának egészséges alapja csak az lehet, ha a lakossága anyagilag megfelelő erővel rendelkezik, másrészt pedig a rendelkezésükre adott földterület nagysága a fejlődés mellett is a lakosság munkaerejének teljes felhasználását és megélhetését biztosítja. Ezért azt is figyelembe vették, hogy a M. Kir. Katolikus Vallásalap földbirtoka kishaszonbérletek útján került hasznosításra, és a környéken lévő nagybirtokokon lévő munkaalkalmak a megélhetést lehetővé teszik. így az O.F.B. arra az eredményre jutott, hogy egy egészséges, fejlődőképes község alapja csak az által biztosítható, ha azok a házhelyhez juttatónak, kik kitelepülni készek, a nekik különben javasolt földet háromszoros nagyságban kapják meg. Az O.F.B. az anyagi megoldás lehetőségének a hiánya miatt, de a rendelkezésére álló megváltott területekre is tekintettel, csupán 100 házhely kiosztására talált lehetőséget. Ugyanakkor arra is tekintettel, hogy további házhelyek részére terület a lakosság szaporodása mellett is biztosítható legyen, másrészt a napi piacot nélkülöző lakosságnak konyhakert is álljon rendelkezésre, szükségesnek találta, hogy az Ecseg-pusztán létesítendő házhelyek nagysága az 1920:XXXVI. t.c. 2. §-ban meghatározott legnagyobb mértékben, vagyis 600 négyszögölben kerüljön megállapításra. A kitelepülés keresztülvitelét azért kellett az egyéb méltányos rendelkezések mellett a jelentkezés sorrendjéhez kötni, hogy ez a gazdasági év végére tervezett birtokbaadást ne hátráltassa. 597 O. L. - Z-140. - 148. csomó - M-1029. - 8006/1924. O.F.B. ítélet 1. oldala. 212