Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Fontosabb vízügytörténeti események Dévaványa térségében (Fejér 2001. nyomán) IDŐPONT 1754 1777 1787 nyara 1818 szeptember - 1823. június 30. 1828 -1840. június 1. 1845. december 7. 1852. szeptember 4. ESEMÉNY A Mirhó-fok gátjának 1751-ben kezdett megépítésével az érintett nagykunsági települések közel 500 km

2-nyi területet zártak el a tiszai árvizek elöntései elől. Korábban a fokon átbukó áradások kiterjedt lapés mocsárvilágot (így pl. a Nagy-Sárrétet is) tápláltak, s a lassan áramló víz végül az ecsegi Mirhó-torkon át jutott a Berettyó medrébe. A Tisza völgyében ez volt az első nagyszabású környezet-átalakító vízrendezési munka. A gát azonban csak néhány évig tudott ellenállni a Tisza árvizeinek, így az 1760-as évtized elején újra kellett építeni. Ballá Antal kamarai mérnök az 1770-es évek pusztító áradásainak figyelembe vételével készítette el a Mirhó-fokon kiáramló tiszai árvizek által kialakított vízrendszer térképét. Tizenegy esztendővel a Mirhó-gát vármegyei határozattal történt elrombolása után Illésy János nagykun kapitány irányításával és Lietzner János vármegyei mérnök vezetésével befejezték a gát előző évben megkezdett újjáépítési munkálatait. Báró Vay Miklós nyugalmazott tábornok, a Tisza- és a Körös-szabályozás királyi biztosa megbízta Huszár Mátyás mérnököt, a nagyváradi építészeti hivatal főnökét a Körösök vízrendszerének vízrajzi térképezésével. Ezzel a munkával kezdetét vette a magyarországi folyók átfogó térképezése. Huszár Mátyás a Körös-felmérés vezetője megírta összefoglaló értekezését a Körös-vidék vízrajzi viszonyairól, valamint elkészítette Körösszabályozási tervét, s ezzel az 1818 szeptemberében megkezdett mappációs munka befejeződött. A felmérés során tisztázták, hogy a Körösmedence árterülete 7.710 km

2 volt, amelyből 4.770 km

2 állandóan víz alatt feküdt. Huszár Mátyás elkészítette a Körös-vidék felmérései alapján redukált kéziratos vízrajzi térképét „Fluvi rivi paludes stagna et derelicti ... Crisiorum" címmel. A színezett térkép a Körös-vidék folyóit, mocsarait, kiöntéseit, elhagyott vagy időszaki medreit ábrázolja. Vásárhelyi Pál „A Berettyó vizének hajózhatóvá tételéről a Bega vizének példájára" címmel megtartotta az akadémiai rendes tagsággal járó székfoglaló beszédét. Gróf Károlyi György főispán elnöklete alatt Szarvason az érdekeltek megalakították a Körös-Szabályozási Társulatot. A Társulat műszaki igazgatója Bodoki Károly lett, aki egy Széchenyitől kapott ajánlólevél birtokában már a következő esztendőben angliai tanulmányútra ment. A 450 km

2 kiterjedésű Sárrét vadvizeinek szabályozására Szauer László elnöklete alatt megalakult a debreceni székhelyű Berettyó-Sárréti Szabályozási Társulat. 18