Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

IDŐPONT - 1854. november 9. - 1855 vége -1879 1896 május 1919 április-június - 1942. október 14. -1942. október 15. - 1954. május 9. - 1970 május-június ESEMÉNY Ünnepélyes körülmények között megkezdődtek a Berettyó folyónak a Sebes-Körösbe való átvezetési munkálatai a Bakonszeg-Szeghalom közötti, közel 20 km hosszú csatornának kiásásával. Bodoki Károly megbízást kapott az átfogó Körös-Berettyó-szabályozási tervek elkészítésére, amelyeket még ugyanezen évben a nagyváradi helytartósági hivatalnak be is mutatott. A Hortobágy-Berettyó Vidéki Belvízszabályozó Társulat megkezdte a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna kiépítését a Hortobágy és a Sárrét belvizeinek levezetésére. Az 1890-ben befejezett munka eredményeképpen a csatornázott szakasz 69 km, az egész meder pedig 163 km hosszúságú lett. Nagyváradon megjelent a Gallacz János középítészeti kerületi felügyelő által szerkesztett „Monographia a Körös-Berettyó völgy ármentesítéséről és ezen völgyben alakult vízrendező társulatokról" című, máig forrásértékű kétkötetes munka. Rendkívüli árhullámok haladtak le a Tiszán, a Körösökön és a Maroson. A Tisza Tiszafüred felett átlag 25 cm-rel maradt el az addigi legmagasabb 1888. évi árvíztől, míg az alább fekvő szakaszon átlag 50 cmrel meghaladta a korábbi maximumot A Körösökön levonuló árvíz is „korszakos" volt. Ennek hatására határozta el a Fehér-Körösi Ármentesítő Társulat a töltéskorona szintjének egy méterrel való megemelését. A Hortobágy-Berettyó főcsatorna torkolatában elkészült árvízkapun keresztül Mezőtúrra megérkezett az első hajó. Ünnepélyesen felavatták a Dél-Alföld, illetve a Körös-völgy öntözését megalapozó Békésszentandrási vízlépcsőt Horthy Miklós kormányzó és Kállay Miklós miniszterelnök jelenlétében. Hegedűs András miniszterelnök-helyettes jelenlétében üzembe helyezték az átlag 5 m esést hasznosító Tiszalöki Vízlépcsőt. Erőművének első gépegysége 1956 óta üzemelt, teljes üzembe állítása 1958-ban történt meg. A műtárgy alapvető rendeltetése az Alföld északi részén mintegy 1.200 km2-nyi terület öntözővíz igényének kielégítése, valamint a Körös-völgy vízhiányos időszakában kellő vízmennyiség átvezetéséhez a szükséges duzzasztás biztosítása volt. A Tiszának és mellékfolyóinak rendkívüli árvize pusztított. A Szamos romániai szakaszán történt gátszakadások következtében kiömlött vizeket a határmenti töltésekkel csak részben sikerült feltartóztatni. A mellékfolyókon további 3 magyarországi töltésszakadás következtében összesen 570 km

2 került víz alá. Az árvíz alatt álló felső-tiszai települések mellett a Maros veszélyeztetése miatt május 21-én Makó városát is kiürítették. A rendkívüli erőkkel végrehajtott védekezés eredményes volt, Magyarországon a tiszai fővédvonalon gátszakadás nem történt. Az 1970-es árvíz alkalmával - a 18-60 év közti, árvízi védekezésre otthon maradt férfiak kivételével - Dévaványa teljes lakosságát kitelepítették. 19