Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

XXXIII. törvény Szolnok székhellyel megalakította Jász-Nagykun-Szolnok vármegyét és Dévaványát is oda csatolta.

6 A második világháborút követő újabb nagy közigazgatási átszervezés, 1950. január 26. óta városunk ismét Békés megyébe tartozik. Határa csökkent az 1932-ben Túrkevéhez csatolt ecseg-pusztai területekkel, az 1950-ben teljes mértékig dévaványai közigazgatási területen alakult Ecsegfalva területével

7 és az 1952ben Kertészszigethez csatolt Cerepes egy részével.

8 Simasziget jelenleg Dévaványához tartozó részét 1950-ben Szeghalomtól csatolták a településhez. A Nagyatádi-féle földreform idején még Jász-Nagykun-Szolnok megyében lévő Dévaványának mintegy 15.000 lakosa volt.

9 Közel 32.000 ha-os külterülete is jóval nagyobb volt a mainál.

10 A települést a fő közlekedési utak elkerülik. Dévaványa - Budapest, ill. Debrecen felől - a 4. sz. főútról Kisújszálláson keresztül közelíthető meg. A 47-es (DebrecenBékéscsaba-Szeged) főútról Körösladánynál, a 44-es főútról (Szolnok-Törökszentmiklós-Békéscsaba) Gyomaendrődnél kell letérni az utazónak. A vasúti közlekedés az eredeti kiépítettséghez képest visszafejlődött. A Dévaványán áthaladó Gyoma-SzeghalomKörösnagyharsány vasútvonalon a trianoni döntés következtében megszűnt a térség természetes központjára, Nagyváradra való közvetlen utazás lehetősége, a DévaványaKisújszállás vasútvonalat pedig 1970-ben szüntették meg. A belterület infrastruktúrája 1990 óta szembetűnő fejlődésen ment keresztül. A belterületi utak többsége szilárd burkolatú. Kiépült a csatorna-, telefon-, gáz- és kábeltévé hálózat. Egészségügyi szempontból felbecsülhetetlen a jelentősége, hogy Dévaványa 1998 augusztusában a Maros hordalékkúpból származó egészséges ivóvizet kapott.

11 A MESTERSÉGES TÁJALAKÍTÓ TÉNYEZŐK A vidék nagy része mélyebben fekszik a környező tájaknál (Nagykunság, BékésCsanádi-löszhát, Hajdúság). Az egész táj a Tisza és mellékfolyói által kialakított alluviális síkság, nagyobb részben folyóvízi ártér, ezért az elmúlt századokban - hogy a terület döntő hányadát be lehessen vonni a szántóföldi művelésbe - jobban be kellet avatkozni a terület természeti viszonyaiba, mint a magasabb fekvésű szomszédos tájakon. Ezek közül a mesterséges beavatkozások, un. antropogén tényezők közül kiemelkednek a nagy vízrendezési munkálatok, továbbá a nagyobb talaj javítási kísérletek, vagyis a szikjavítások munkálatai. Ugyancsak a mesterséges táj alakító tényezők közé sorolandó egyegy adott időszakban a területhasználat, a gazdálkodás - állandóan változó, gyakran törésekkel kísért - mindenkori történelmi formája. Ezeket a mesterséges tényezőket röviden, most csak abból a szempontból vizsgáljuk, hogy az a dévaványai térség ter6 HAJDÚ 1998. 7 Ecsegfalva területe 1970. jan 1-én 7895 ha, ebből 265 ha belterület. Lakóinak száma 2003 fő. Irodalom: HELYSÉGNÉVTÁR 1973. 1973. 276-277 p. 8 Kertészsziget területe 1970. jan 1-én 3916 ha, ebből 34 ha belterület. Lakóinak száma 1004 fő, ebből Cerepes 298 fő. Irodalom: HELYSÉGNÉVTÁR 1973. 434-435 p. 9 Dévaványa lakossága 1920-ban 13390 fő, 1930-ban 14655 fő, 1941-ben 15290 fő. Irodalom: GAÁL 1975. 10 Dévaványa területe 1879-ben 31826 ha, 1920-ban 31898 ha. Irodalom: MG. STAT 1895. - 1. kötet. - 294. p., MG. STAT 1935.-99. kötet.-166. p. 11 A helyben kitermelhető ivóvíz arzén tartalmú - TÓTH György (Magyar Állami Földtani Intézet, Vízföldtani Osztály) szóbeli közlése. 14