Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

tétében a családi birtokkal azonos elbírálásban részesültek abban az esetben is, ha nem voltak családi birtokká minősítve.

313 A törvény a vegyes rendelkezések (IX. fejezet) és a büntető' rendelkezések (X. fejezet) felsorolásával, majd az ú.n. záró rendelkezésekkel (XI. fejezet) fejeződött be.

314 A VITÉZI TELEK A földreformtörvény megjelenése előtt Horthy Miklós kormányzó megalapította a Vitézi Rendet. Ennek jogszabályi alapját az 1920. augusztus 10-én kelt és gróf Teleki Pál

315 miniszterelnök által aláírt 6.650/1920. M.E. számú rendelettel

316 a kormány teremtette meg, amelyet azonban az 1920:XXXVI. t.c. 77. §-a is hatályban tartott. Ez részletesen szabályozta a vitézi telek adományozását, alapítását és öröklését. Ennek alapján a vitézi telek korlátolt forgalmú birtoknak volt tekinthető, amelyet elidegeníteni nem lehetett, megterhelni és bérbe adni is csak a Vitézi Szék hozzájárulásával volt szabad. Öröklés esetén csakis osztatlan egészben szállhatott át egy utódra, mégpedig a telek átvételére alkalmas valamelyik fiúra az elsőszülöttség sorrendjében. Fiú utód hiányában a női leszármazottak is örökölhettek. Az 1921. ÉVI XLV. SZÁMÚ - AZ ÚN. MÁSODIK VAGYONVÁLTSÁG - TÖRVÉNY A földbirtokreform végrehajtását érintette az úgynevezett vagyonváltság-törvény is, az 1921. évi XLV. törvénycikk, amelyet Hegedűs Lóránt

317 pénzügyminiszter 1921. június 21-én terjesztett a Nemzetgyűlés elé.

318 Ez az ingatlanok, a felszerelési tárgyak, az áruraktárak, az ipari üzemek és egyéb jószágok után lerovandó vagyonváltság megállapítását szabályozta, amit „második vagyonváltság törvénynek"

319 is neveztek.

320 Egyébként a vagyonváltság az államháztartás egyensúlyának helyreállítása érdekében szedett, egyszeri súlyos vagyonadó volt, a meglévő vagyon meghatározott hányadának készpénzben vagy természetben való beszolgáltatási kényszere. Az 1921. évi XV, XXVI. és XLV. törvénycikkek rendelték el a vagyonváltságot, de a közbejött pénzromlás következtében csak részben - pl. ezer kat. holdnál nagyobb földbirtokok esetében - hajtották végre. „...Az a meggyőződésem - mondta Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter Kaposvárott -, 313 O. L. - K-2 - XIV-6-36 - 1920-2889. - 531. csomó, 272-284. folio. 314 a./U. a. 284-338. folio. b/ O. L. - K-I84 - 2289. csomó, 1920-29-65.200/68.894. számú irat 68-83. folio. 315 TELEKI PÁL gróf (Bp., 1879. november 1. - Bp., 1941. április 3.): jogász, megyei tisztviselő, miniszter, miniszterelnök (két ízben), világhírű földrajztudós, az M. T. A. tagja. 316 Az 1920. évi törvények. - 393-399. p. 317 HEGEDŰS LÓRÁNT (Pest, 1872. június 28. - Bp., 1943. január 1.): író, történész és gazdaságpolitikus, egyetemi tanár. Pénzügyminiszter az első Teleki-kormányban 1920. december 6-tól 1921. április 14-ig, a Bethlen-kormányban 1921. április 14-től 1921. szeptember 27-ig. 318 NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ 1920-1921., XI. kötet, 212. ülés. 1921. június hó 21-én, kedden.- 10-122. p. 319 O. L. - K-2 - OGY - A/G/XIV-7-18 - 535. csomó, 31. folio. - 2683/1922.09.14. 320 Az 1921. évi törvények- 1285-1381. p. 146