Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

kodott a törvény, amely az ötödik fejezetében a haszonbérletek átvételéről intézkedett, kikötve, hogy a felek a haszonbérleti szerződéseket a vármegyei törvényhatóság közigazgatási bizottságok gazdasági albizottságának tartoztak bejelenteni. Az állam mint főhaszonbérlő lépett közbe a bérlet átvételénél, és így juttatta a földet a kishaszonbérló'k kezére. A haszonbért készpénzben is, terményben is meg lehetett állapítani. A bérlet általában egy gazdasági évre szólt és területe két kat. holdnál nagyobb nem lehetett.

309 A törvénynek ez a fejezete - véleményünk szerint - egyik legfontosabb pontja volt a birtokreformnak. Helyesen azokat a területeket szabadították fel, amelyeket tulajdonosaik házilag nem kezeltek jól, amelyeknél a haszonbérlet gyakran csak közvetítők kezén volt, és a kisbérlőket magánfél helyett közvetlenül az állami szervekkel hozta kapcsolatba. Megnyitotta a kishaszonbérletek terjesztésének lehetőségeit új területeken is, de nem kötelező jelleggel, csak a felmerülő szükségekhez mérve úgy, hogy a jól gazdálkodó bérlőt, ha birtokpolitikai okok nem tették szükségessé, nem bolygatta. Mind a megváltás, mind a haszonbérletek átvétele is hosszabb időt vett igénybe. Hogy ezalatt a szabad birtokeldarabolást ne lehessen akadályozni, a hatodik fejezet a magánparcellázást szabályozta, nehogy az állami birtokpolitika megszabott irányelvével szemben haladjon. A parcellázások fölött az O.F.B. széleskörű ellenőrzési jogot kapott.

310 A hetedik fejezetben megteremtette a törvény Magyarországon is a járadéktelkek intézményét. Kimondta, hogy a földbirtokok, a családi ház vagy a telek tulajdonát úgy is át lehet ruházni, hogy a vevő (járadéktelkes) a vételár vagy egy része helyett az eladó vagy jogutódjai (járadékélvező) javára meghatározott évi járadék fizetésére kötelezi magát. Ez történhet készpénzben vagy terményben. A járadékélvező a megváltást legfeljebb 32 évre tolhatta ki. A megváltási ár egyéb megegyezés hiányában a telekjáradék húszszorosa volt.

311 E része a törvénynek a magyar jogrendszertől idegen volt. A német jogrendszer ismeri és alkalmazza a járadéktelek fogalmát. Ezért az ezzel kapcsolatos kérdések részletesebb szabályozására ígéretet tett a mezőgazdasági kormányzat, amely azután sohasem került beváltásra.

312 A nyolcadik fejezet a családi otthont védő rendelkezések címén a törzsöröklés és egyéb birtokvédő rendszerek leginkább bevált elveit ültette át a magyar jogrendszerbe. Családi birtokká nyilváníthatott az O.F.B. minden olyan ingatlant, melyet az állam egyeseknek kedvezményekkel juttatott. Ez a birtok ezzel - területi nagyságától függetlenül - a korlátolt forgalmú birtokok kategóriájába került. Ezt a birtokot elsősorban a terhelési tilalom védte. Árverés esetén az állam az ingatlant megválthatta. Az államtól nyert birtokok e törvény alapján tíz évig elidegenítés, megterhelés és végrehajtás tekin309 A m. kir. minisztériumnak 8.420/1920. M.E. számú rendelete a halasztást nem tűrő sürgős esetekben házhelyek kijelöléséről és kishaszonbérletek alakításáról szóló 1920:XXIX. t.-c. végrehajtása tárgyában 1920. október 4. napján kiadott és gróf Teleki Pál miniszterelnök által aláírt rendelet 14. §-ának első bekezdése. 310 O. L. - K-2 - XIV-6-36 - 1920-2889. - 531. csomó, 246-264. folio. 311 U. а. - 264-272. folio. 312 KERÉK 1939-184. p. 145