Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Magában a főrendiházban is külön deklarációt kívántak elmondani, amely elősegítette volna a tervbe vett birtokreform végrehajtásának mielőbbi megkezdését.

291 Erre azonban nem került sor. Az első világháború befejezése után az 1919. évi XVIII. néptörvény

292 a nagyobb birtokok kisajátítása útján kívánta földhöz juttatni az igénylőket. Az ország számos pontján 1919. március elején, derekán meg is kezdődött a kimérés. Eredmény: egy gazdasági év munkáját tönkretették, mert a leendő birtokosok jórészt nem vállalták a tavaszi munkát a felosztásra ítélt birtokon. A Tanácsköztársaság megszüntette a magántulajdont, szocializált üzemmé változtatta a nagyobb gazdaságokat, a kisbirtokokhoz azonban nem nyúlt. Nem látta tanácsosnak bolygatni azokat. Ennek a megoldásnak sem volt lelkesítő hatása a parasztságra, hiszen valójában nem az övék lett a föld. Ezek az események azt azonban nyomatékosították, hogy valamit tenni kell. így a kérdés nem kerülhetett le többé a napirendről. Mindezt az is támogatta, erősítette, hogy az 1920-as évek elején a környező országokban is hasonló reformok zajlottak le.

293 Megítélésünk szerint a földbirtokreform végrehajtását két nagyobb jelentőségű elhatározás indította el: - A földbirtok helyesebb megoszlását célzó törvény, amely tulajdonképpen magának a földbirtokreform egészének törvénybe foglalása (kodifikálása) volt. Ez az 1920. évi XXXVI. törvénycikk.

294 - A halasztást nem túrő sürgős esetekben házhelyek kijelöléséről és kishaszonbérletek alakításáról szóló törvény: az 1920. évi XXIX. törvénycikk.

295 Ez a törvény kiragadta és külön gyorsabb végrehajtás alá vonta az előző törvénynek azokat a részeit, amelyek szociálpolitikai szempontból sürgősebbek voltak annál, hogy azokat a földreform végrehajtásának lassúbb menetébe beilleszthették volna. A HÁZHELYEK ÉS KISHASZONBÉRLETEK KIOSZTÁSÁRÓL SZÓLÓ 1920. ÉVI XXLX. TÖRVÉNYCIKK Elsőként az 1920. évi XXIX. törvénycikk

296 jelent meg. Ennek alapján lehetővé vált 600 négyszögölet meg nem haladó házhelyek, illetve két kataszteri holdat meg nem haladó kishaszonbérletek szerzése. A házhelyekhez juttathatók névsorát a községi képviselő-testületek állapították meg a következő sorrendben: - hadirokkantak, - hadiözvegyek, 291 MAILÁTH 1920. - 5. p. 292 BELÜGYI KÖZLÖNY, 1919. XXIV. évfolyam - 383. p. 293 DOLMÁNYOS 1962-1965. és 1983. 294 Az 1920. évi törvények - 446-536. p. 295 U.a. -293-295. p. 296 Kihirdetésre került: 1920. október 1-én, megjelent október 3-án az Országos Törvénytárban. 140