Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
A FÖLDBIRTOK-POLITIKAI INTÉZKEDÉSEK JOGANYAGA A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A föld olyan országban mint hazánk, különös jelentőséggel bír, hiszen az élet alapja, a termelés nélkülözhetetlen tényezője. A föld fontos szerepe készteti az államot arra, hogy a birtoklás kérdését szabályozza. Az ilyen irányú tevékenységet nevezzük földbirtok-politikának. Ez nem más, mint azoknak az elveknek és tevékenységeknek összessége, amelyekkel az állam a birtokrend kialakítását irányítani törekszik. A birtokpolitikának az a célja, hogy a mezőgazdaság területén az életlehetőségeket gyarapítsa, a szaporodó népesség számára új megélhetési formát teremtsen, de legyen figyelemmel a birtokmegoszlás gazdasági kihatásaira is, tehát az életképes, önálló birtokok szaporítását tekintse fő feladatának. Az állami földbirtok-politika eszköze, melyekkel célját el akarja érni, sokféle lehet, de kettőt mindenképpen ki kell emelni: - a közérdekű ingatlaneldarabolás vagy parcellázás, - a telepítés. A parcellázás földbirtokok feldarabolását, míg a telepítés valamely nagyobb terület rendszeres benépesítését jelenti oly módon, hogy nagyobb számú, földműveléssel foglalkozó népességet köt a földhöz új községek alapításával, illetve meglévő községek megnagyobbítása útján. A parcellázás és az állami telepítés már a XIX. század végén sem volt ismeretlen, bár arányai szerények maradtak. Az egyéni gazdálkodásnak fontos volt a szerepe, ugyanakkor a magángazdaságok állami irányítása is fokozatosan előtérbe került a háborúk folyamán. Ezeket a korlátokat azonban a békeidők gazdálkodása már nehezen viselte el. Az állam viszont sok területen ragaszkodott befolyásának megmaradásához. Ezek szentesítésére jó módszernek látszott az elhalaszthatatlannak tűnő földreform, amelynek generális részét képezi a fentiek gyakorlati megvalósítása. Az volt a cél, hogy a közszükséglet minél teljesebb és jobb kielégítése érdekében összehangolt termelésre kell sarkallni a gazdákat. Hazánkban egy gyökeres - netán radikális - változásokat előidéző földreform szükségességének gondolata már az első világháború előtt felvetődött. Ezzel azonban csak magát a gondolatot vetették fel anélkül, hogy a végrehajtáson, a reform kiterjedésén komolyan gondolkodtak, elmélkedtek volna. 289 Néhány publicisztikai munka, de a földmunkásmozgalmi követelések hatására is, már a magyar föld kérdésével foglalkozó értekezleten felmerült egy földreform szükségességének gondolata. 290 Ez is, de az ország közhangulatának egyre inkább a radikális megoldások irányába történő elmozdulása is állandóan felszínen tartották a földreform gondolatát. A fentiek hatására azután a Földművelésügyi Minisztérium ki is dolgozott egy törvényjavaslatot a birtokmegoszlás javítására vonatkozó intézkedésekről. Nem sokon múlott, hogy ez a hivatalos javaslat a háború egy nyugalmasabbnak látszó periódusában - 1917-ben(!) -napvilágot nem látott. 289 a./ HEGEDŰS 1916. - 109. p. b./VADNAY 1918.-217 p. 290 CZETTLER 1912. - 110. p. - Idézi Darányi Ignác, Bernát István stb. gondolatait, valamit Prohászka Ottokár 1916. április 13-i javaslatát. - Megjelent ez az 1995-ben kiadott válogatásban is: CZETTLER 1995. - 54-72. p. 139
