Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
„élettérbe" való belesodródásunkat is eredményezte az 1930-as évek közepétől. Ezt eleinte némileg ellensúlyozta az olasz-osztrák-magyar hármasegyezmény létrejötte, amely minden gazdaságpolitikai tartalma mellett is kivívta Hitler rosszallását. 286 Ennek ellenére azonban a szabad devizájú országokkal is folytatott a magyar kormány kereskedelmet, amelynek jelentős hányadát a mezőgazdaság termelte meg. 287 Tagadhatatlan, hogy a német élettérbe kerülés, az állami beavatkozás, majd a háborúra való készülődés egyidejűleg az agrártermelés korszerűbbé tételét előmozdító állami intézkedéssel, szakmai támogatások sora okozott némi pezsgést, gyakorolt húzó erőt a magyar mezőgazdaságra. Miért volt mégis ez a hatás ellentmondásos? - Növekedett a mezőgazdaság gépesítésének üteme, bár egyenetlenebbül, mint a válság előtti 1920-as években. - A műtrágya használata terén csak a közepes és a nagyobb gazdaságok, üzemek mutattak némi fejlődést, a kisüzem csak minimális mennyiségű műtrágyát használt. - Az előrehaladás gátjaként jelentkezett a bankoknak a jelzálogkölcsöntől való elzárkózása. Viszont a „védett birtok" jogintézményének életbe léptetése a parasztbirtokok jelentős részét mentette meg. - A mezőgazdasági termelés szerkezete nem változott lényegesen. Különösen torz volt a kisüzemekben (a gabonatermelés primátusa). - A terméseredmények a fent elmondottak következményeként alig emelkedtek. - Ezért változatlanul alacsonyak voltak a termésátlagok is. - Előrehaladás csak az állatállomány alakulása terén mutatkozott - főleg az 1930-as évek második felében. A fentiek összegzéseként kimondható, hogy az állami beavatkozási politika segítségével végbement fejlődés csak annyiban jelent előrelépést, hogy ezzel a kívülről jött támogatással a magyar mezőgazdaság elérte majd felülhaladta a válság előtti szintet, de nem változtatta meg az egész korszak nagyobb részére jellemző stagnálást. Jelentősebb változás főleg az alföldi mezővárosok környékén volt tapasztalható, ahol a nagybirtokok lényegesen alacsonyabb számban voltak jelen a gazdasági életben, tehát a törpe-, kis- és középbirtokosok szabadabb gazdálkodást folytathattak, mint az ország más területein. 288 Ez a megállapítás érvényes Dévaványára is, hiszen éppen a saját kezelésű nagybirtok hiánya teremtett olyan helyzetet a községben, mintha nem lenne nagybirtok a falu közigazgatási határában. Valójában az alapítványi nagybirtokok nem töltötték be ezt a szerepet, a Herzog-uradalom éppen jószágigazgatója miatt egészen más hatást gyakorolt. Ezt a hatást a község viszonylag nagy határa csak nyomatékosította. Ezen a helyzeten kellett volna változtatnia azoknak a mérsékelt reformoknak, melyek végrehajtását már az 1920-as évek elején megkezdték, de a következetes megvalósításuk csak az 1930-as évekre maradt, és amelyek csak lassú ütemben és csak részben tudták kifejteni hatásukat. 286 RÁNKI 1961. - 664-665. p. 287 SZÉKELY 1935.-161-162. p. 288 SZUHAY 1962- 303-319. p. 138
