Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

- A Földművelésügyi Minisztérium földbirtok-politikai osztályának belső' utasításában megfogalmazták a következőket: „...minthogy a rendelet 1. §-a kifejezetten kimondja, hogy egyéni jogcímen senkinek sincs követelési joga sem házhelyekre, sem kishaszonbérletekre a gyakran előforduló »igényjogosultak« kifejezés helytelen és tekintettel a földbirtokreformról szóló 920. évi XXXVI. t. ez. ugyanilyen rendelkezéseire törvénytelen is, ennélfogva ennek a téves következtetésekre és jogtalan igények támasztására okul szolgáló kifejezéseknek úgy a magánosok, mint különösen a hatóságok és elsősorban a községi elöljáróságok részéről való használata feltétlenül kerülendő."

276 - Hasonló szellemben utasítja a földművelésügyi miniszter a gazdasági felügyelőket is: „...a földbirtokreform végrehajtása körüli eljárás földbirtok-rendezési eljárásnak nevezendő, míg ennek a hivatali ténykedésnek »földosztás« elnevezést adni a törvény helyes értelmezésének meg nem felel, miért is feltétlenül kerülendő."

277 Az egyértelmű megfogalmazás mégis Sebess Dénes

278 - aki a törvény megfogalmazói közé tartozik - szájából hangzott el az 1920. május 12-14-i birtokpolitikai tanácskozáson, hogy a törvénynek éppen az a principális

279 része, hogy nincs benne, hogy ki, hol, hogyan kap földet. így senki sem követelhette jogait.

280 A Nagyatádi Szabó Istvánról elnevezett földreform nem hozott kielégítő megoldást, ezért a földkérdés továbbra is napirenden maradt. Közben Magyarországon is végigvonult a gazdasági világválság. Bethlen István gróF

1 átadta a kormányrudat gróf Károlyi Gyulának,

282 akit Gömbös Gyula

283 váltott fel a miniszterelnöki székben.

284 Ebben a történelmi szituációban a magyar kormányzat bár konzervatív alapokon állott, de már nem zárkózott el a mérsékelt reformoktól. Ezért kerültek bele Gömbös Gyula „reformprogramjába" azok a földbirtok-politikai intézkedési tervek, amelyek feltehetőleg a válság hatására is kikerülhetetlennek látszottak, és amelyek szinte megismételték az 1920. évi XXXVI. törvénycikk minden lényeges elemét.

285 Ez az az időszaka a magyar gazdaságnak, amikor a nemzetközi gazdasági és politikai viszonyok arra ösztönözték a kormányt, hogy beleavatkozzék a gazdasági életbe, így a mezőgazdaságba is. Ez főleg a kivitel monopolizálásában figyelhető meg, és a német 276 B. M. L. - A Békés vármegyei főispán iratai 240/1921. ikt. számú iratban az 55.800/1921. X. B. 2. számú földművelésügyi miniszteri utasítás. (Kiemelés az eredetiben.) 277 B. M. L. - Főisp. Ír. 240/1921. ikt. számú iratban a 48.000/1921. X. B. 2. F.M. számú utasítás. 278 SEBESS DÉNES (Marosvásárhely, 1869. október 9. - 1963. március 25.) agrárpolitikai író, aki konzervatív szellemben főleg a földreformról folytatott irodalmi tevékenységet. 279 Itt: nagyfontosságú. 280 O. L. - Miniszterelnökségi iratok 1920. - B. tétel, 1385. 281 BETHLEN ISTVÁN gróf (Gernyeszeg, (Torda vm.), 1874. október 8. - Szovjetunió, 1946. október 5.) erdélyi nagybirtokos. Miniszterelnök: 1921. április 14-től 1931. augusztus 24-ig. 282 KÁROLYI GYULA gróf (Nyírbakta, (Szabolcs vm.), 1871. május 7. - Budapest, 1947. április 23.) nagybirtokos. Miniszterelnök: 1931. augusztus 24-től 1932. október l-ig. 283 GÖMBÖS GYULA (Murga (Tolna vm), 1886. december 26. -München, 1936. október 6.) katonatiszt. Miniszterelnök: 1932. október 1-től 1936. október 6-ig. 284 BÖLÖNY 1992. - 88-90. p. 285 TOLNAY 1993. - 25-41. p. 137