Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
1920-ban a földosztás jelszavát hangoztató gazdagparaszti vezetés alatt álló Kisgazdapárt 267 jutott többségre. A két forradalom utáni visszarendeződés agrárius vezető egyénisége - Rubinek Gyula, 268 az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 269 (a továbbiakban: OMGE) vezetője - a már említett politikai okokból nem zárkózott el a földosztó törekvésektől. Az OMGE sajtóorgánuma - a Köztelek - írta ebben az időben: „Mindnyájan érezzük, hogy a földreform problémáin keresztül, ha azt kielégítően megoldani nem tudjuk, visszatérhet az egyelőre leszerelt izgalom és nyugtalanság, sőt visszatérhet az anarchia szelleme is. Komolyan kell tehát vennünk a kérdést..." 270 A feltétlenül szükséges engedmények megtételén túl azonban már nem akartak nagyobb áldozatot hozni. A Rubinek Gyula köré csoportosult szárny magának biztosította azt a politikai pozíciót, amely lehetővé tette a Nagyatádi Szabó István radikálisnak induló reformja szükséges mederbe terelését. Ezt azzal érték el, hogy a Friedrich-kormányban Rubinek Gyula átvette Nagyatádi Szabó Istvántól a földművelésügyi tárcát. 271 Fontos periódus volt ez a jövő szempontjából, hiszen erre az időszakra esett a földreform-törvény kidolgozása. Rubinek Gyula és Nagyatádi Szabó István ellentéte közismert volt. Végül azért mégis hajlandók voltak kompromisszumra, amely végeredményben Rubinek Gyula győzelmét eredményezte. 272 Nagyatádi Szabó István politikai tevékenységének ellensúlyozására pedig szerepet kapott a politikai életben Sokorópátkai Szabó István 273 és az ál-kisgazdapárt. 274 Ilyen körülmények között született meg a Nagyatádi Szabó Istvánról elnevezett földreform, amelynek minden kardinális eleme az OMGE agrárius szárnya álláspontját tükrözte Rubinek Gyula megfogalmazásában. Ez a javaslat került a Nemzetgyűlés elé, amely azután hosszas vita után elfogadta azt. 275 Ez a törvény volt hivatva egyrészt a szegényparasztságot lecsendesíteni, másrészt a két forradalomban meggyengült pozíciókat visszaszerezni. Mindezt úgy kellett megvalósítani, hogy a magyar parasztság is érezze, hogy a kurzus kénye-kedve szerint bánhat vele. Ennek néhány kemény és egyértelmű megnyilatkozását mutatjuk be az alábbiakban. 267 GERGELY - GLATZ - PÖLÖSKEI, 1991. - 234-241. p. 268 RUBINEK GYULA (Óhaj [Bars vm. verebélyi járás], 1865. szeptember 10. - Bp., 1922. január 8.) konzervatív politikus, gazdasági író, miniszter (a Friedrich-, a Huszár-, a Simonyi-Semadam- és az első Teleki-kormányban. A vele kötött kompromisszum eredményeként született meg az a földreform-törvény javaslat, amelyet azután Nagyatádi Szabó István terjesztett a Nemzetgyűlés elé. 269 Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) a földbirtokosok országos érdekképviseleti szer ve, a vármegyei és városi, területi Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének (GEOSz) meghatározó tagja. 1825-ben gróf Széchenyi István kezdeményezésére Első Lótenyésztő Egyesület néven alakult meg, majd 1835-ben a Gazdasági Egyesület nevet vette fel. 1868 óta időnként gazda-kongresszusokat tartott. Több szakosztályban folytatta mezőgazdaság-politikai, gazdászati stb. tevékenységét. Köztelek című hetilapja 1890-1944 között jelent meg. 1945-ben a nagybirtokrendszer felszámolásával együtt működését lehetetlenné tették, így még ebben az évben befejezte tevékenységét. 270 KÖZTELEK, 1920. január 17. 271 A Friedrich-kormány 1919. augusztus 15-én kezdte meg működését és Nagyatádi már augusztus 27-én megvált a tárcájától. A Friedrich-kormány 22 miniszteréből mindössze öt volt végig tagja a kormánynak. 272 MÉSZÁROS 1979-40-58. p. 273 SZABÓ ISTVÁN [SOKORÓPÁTKAI SZABÓ - a választókerülete elnevezése után sokorópátkai] (Sokorópátka [Győr vm. sokoróaljai járás], 1878. október 5. - 1938. december 1.): politikus, miniszter (a Friedrich-, a Huszár-, a SimonyiSemadam- és az első Teleki kormányban). 1919-1931 között országgyűlési képviselő. 274 BEREND - RÁNKI 1959. - 143. p. 275 Az 1920. évi XXXVI. törvénycikk a földbirtok helyesebb megoszlását szabályzó rendelkezésekről. - Kihirdetését 1920. december 1-én rendelték el, és 1920. december 7-én jelent meg az Országos Törvénytárban. 136