Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

1920-ban a földosztás jelszavát hangoztató gazdagparaszti vezetés alatt álló Kisgaz­dapárt 267 jutott többségre. A két forradalom utáni visszarendeződés agrárius vezető egyénisége - Rubinek Gyula, 268 az Országos Magyar Gazdasági Egyesület 269 (a további­akban: OMGE) vezetője - a már említett politikai okokból nem zárkózott el a földosztó törekvésektől. Az OMGE sajtóorgánuma - a Köztelek - írta ebben az időben: „Mind­nyájan érezzük, hogy a földreform problémáin keresztül, ha azt kielégítően megoldani nem tudjuk, visszatérhet az egyelőre leszerelt izgalom és nyugtalanság, sőt visszatérhet az anarchia szelleme is. Komolyan kell tehát vennünk a kérdést..." 270 A feltétlenül szükséges engedmények megtételén túl azonban már nem akartak na­gyobb áldozatot hozni. A Rubinek Gyula köré csoportosult szárny magának biztosította azt a politikai pozíciót, amely lehetővé tette a Nagyatádi Szabó István radikálisnak induló reformja szükséges mederbe terelését. Ezt azzal érték el, hogy a Friedrich-kor­mányban Rubinek Gyula átvette Nagyatádi Szabó Istvántól a földművelésügyi tárcát. 271 Fontos periódus volt ez a jövő szempontjából, hiszen erre az időszakra esett a földre­form-törvény kidolgozása. Rubinek Gyula és Nagyatádi Szabó István ellentéte közis­mert volt. Végül azért mégis hajlandók voltak kompromisszumra, amely végeredmény­ben Rubinek Gyula győzelmét eredményezte. 272 Nagyatádi Szabó István politikai tevé­kenységének ellensúlyozására pedig szerepet kapott a politikai életben Sokorópátkai Szabó István 273 és az ál-kisgazdapárt. 274 Ilyen körülmények között született meg a Nagyatádi Szabó Istvánról elnevezett föld­reform, amelynek minden kardinális eleme az OMGE agrárius szárnya álláspontját tükrözte Rubinek Gyula megfogalmazásában. Ez a javaslat került a Nemzetgyűlés elé, amely azután hosszas vita után elfogadta azt. 275 Ez a törvény volt hivatva egyrészt a szegényparasztságot lecsendesíteni, másrészt a két forradalomban meggyengült pozí­ciókat visszaszerezni. Mindezt úgy kellett megvalósítani, hogy a magyar parasztság is érezze, hogy a kurzus kénye-kedve szerint bánhat vele. Ennek néhány kemény és egyér­telmű megnyilatkozását mutatjuk be az alábbiakban. 267 GERGELY - GLATZ - PÖLÖSKEI, 1991. - 234-241. p. 268 RUBINEK GYULA (Óhaj [Bars vm. verebélyi járás], 1865. szeptember 10. - Bp., 1922. január 8.) konzervatív politikus, gazdasági író, miniszter (a Friedrich-, a Huszár-, a Simonyi-Semadam- és az első Teleki-kormányban. A vele kötött komp­romisszum eredményeként született meg az a földreform-törvény javaslat, amelyet azután Nagyatádi Szabó István ter­jesztett a Nemzetgyűlés elé. 269 Országos Magyar Gazdasági Egyesület (OMGE) a földbirtokosok országos érdekképviseleti szer ve, a vármegyei és váro­si, területi Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségének (GEOSz) meghatározó tagja. 1825-ben gróf Széchenyi István kezdeményezésére Első Lótenyésztő Egyesület néven alakult meg, majd 1835-ben a Gazdasági Egyesület nevet vette fel. 1868 óta időnként gazda-kongresszusokat tartott. Több szakosztályban folytatta mezőgazdaság-politikai, gazdászati stb. tevékenységét. Köztelek című hetilapja 1890-1944 között jelent meg. 1945-ben a nagybirtokrendszer felszámolásával együtt működését lehetetlenné tették, így még ebben az évben befejezte tevékenységét. 270 KÖZTELEK, 1920. január 17. 271 A Friedrich-kormány 1919. augusztus 15-én kezdte meg működését és Nagyatádi már augusztus 27-én megvált a tár­cájától. A Friedrich-kormány 22 miniszteréből mindössze öt volt végig tagja a kormánynak. 272 MÉSZÁROS 1979-40-58. p. 273 SZABÓ ISTVÁN [SOKORÓPÁTKAI SZABÓ - a választókerülete elnevezése után sokorópátkai] (Sokorópátka [Győr vm. sokoróaljai járás], 1878. október 5. - 1938. december 1.): politikus, miniszter (a Friedrich-, a Huszár-, a Simonyi­Semadam- és az első Teleki kormányban). 1919-1931 között országgyűlési képviselő. 274 BEREND - RÁNKI 1959. - 143. p. 275 Az 1920. évi XXXVI. törvénycikk a földbirtok helyesebb megoszlását szabályzó rendelkezésekről. - Kihirdetését 1920. december 1-én rendelték el, és 1920. december 7-én jelent meg az Országos Törvénytárban. 136

Next

/
Thumbnails
Contents