Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

A vármegyei apaállat-vizsgáló bizottság elrendelte a Dévaványán végrehajtott szemle során, hogy még két bikát kell beszereznie a községnek a jelenleg tartott szarvasmarha állomány mellé. A képviselő-testület úgy döntött, hogy állami hitel felvételével vásárolja meg a két apaállatot. Mivel a község területén feküdt a báró Herzog-uradalom, így a két bikát innen szerezték be kilónként 1,60 pengős áron.

241 A nagy gonddal és szeretettel előkészített dévaványai tenyészállat kiállítást 1937. június 6-án nyitotta meg gróf Szapáry Gyula, a Vármegyei Gazdasági Egyesület elnöke. A megnyitás után a bíráló bizottság azonnal megkezdte a munkáját. Az eredményt 11 órakor hirdették ki. A díszebédet fél egykor kezdték, majd annak befejezése után a Gazdaszövetségben kezdetét vette a táncmulatság. A kiállítást a nagyközönség a megnyitás után szabadon megtekinthette. Belépődíj nem volt.

242 A szarvasmarha állomány megnövekedése miatt az atyaszegi legelőre ismét venni kellett egy tenyészbikát a községnek. Ezt is csak állami hitelből tudták megoldani.

243 A következő évben újabb két tenyészbika beszerzéséről kellett gondoskodni, amit szintén állami hitel felvételét tette szükségessé.

244 Az egyre növekvő állatállomány és az állatok jobb egészségügyi ellátása is indokolttá tette a járási állatorvos javaslatát, hogy a Dévaványa közigazgatási határán belül két állategészségügyi körzetet létesítsenek. Az elöljáróság javaslata alapján az első körzetet képezné a község belterülete és a község külterületének mindazok a részei, amelyek a Pusztaecseg szervezetéről alkotott vármegyei törvényhatóság kisgyűlése 26.747/1933. kisgy. számú határozatával jóváhagyott szabályrendeletben Pusztaecseg körzetébe beosztva nincsenek. A második körzetet képeznék a Pusztaecseg szervezetéről alkotott szabályrendeletben megjelölt területek. Mindez jól megvalósítható, hiszen mindkét helyen van járlat-kezelőség, és mindkét hely közelében dögtér is található.

245 1941 őszén felkereste az elöljáróságot dr. vitéz Kantha Géza, a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara előadója és közölte a főjegyzővel, hogy a Földművelésügyi Minisztérium a sertéstenyésztés fejlesztése, illetőleg a sertésállománynak a fertőző sertésbetegségek ellen való megóvása céljából a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara területén egy sertésszimultánozó telepet

246 szándékozik létesíteni, és az e célra legmegfelelőbb hely kijelölésével, valamint az építkezés lebonyolításával és végrehajtásával a Kamarát bízta meg. Közölte továbbá Kantha Géza, hogy a Kamara vezetősége a gazdák előtt ezen új és eddig ismeretlen állategészségügyi intézményt Dévaványa községben óhajtaná elhelyezni egyrészt azért, mert Dévaványa községben a kisgazdák sertéstenyésztése fejlődést mutat, másrészt pedig azért, mert az itteni kisbirtokosok és földművesek, ideértve a napszá241 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1936. - 10. kötet. - 7/1936. kgy. szám. - 1936. február 12. 242 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - V. évf. 23. szám. - 1937. június 6. 243 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1938. - 10. kötet. - 61/1938. kgy. szám. - 1938. június 8. 244 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1939. - 10. kötet. - 130/1939. kgy. szám. - 1939. április 22. 245 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1940. - 11. kötet. - 163/1940. kgy. szám. - 1940. augusztus 9. 246 Sertésszimultánosó telep olyan hely, ahol a szimultán oltást az állatoknak - főleg sertéseknek - be lehet adni. A szimultán oltás egy olyan védőoltási módszer, amely során a védősavót (szérumot) és a neki megfelelő kórokozót egy időben (szimultán) fecskendezik az állat szervezetébe. A védősavó azonnal kialakuló védelmet nyújt. Megvédi a szervezetet attól, hogy az egyidejűleg előidézett fertőzés következtében megbetegedjen, a kórokozó viszont a szérumhatás védelme alatt bizonyos idő múlva aktív immunitást létesít. Ezt hazánkban főleg a sertéspestis és a sertésorbánc elleni védekezés során alkalmazták. Hátránya, hogy az élő kórokozó elővigyázatlan használata járvány-fészket teremthet. 125