Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

magyar puszta pásztorának, gulyásának jellegzetes életét, kunyhóját, főzési módjait, ruházatát és művészetét mutassa be. Kádár Gyula örömmel tett eleget a meghívásnak és 23 éves Lajos nevű fiával már március 18-án felutazott Budapestre. Itt pásztorkunyhót épített és a kiállítás tartama alatt bográcsban lebbencslevest, gulyást és öregkását főzött. Ezenkívül faragó művészetének remekbe készült darabjaiból kiállítást rendezett. Található volt itt pásztorbot, pöszöre, ostor és különböző méretű dobozok.

236 Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás március 22-26. között zajlott le Budapesten. A kiállításnak mind erkölcsi, mind anyagi sikere kielégítő volt. Általában az előző évekhez képest erősen javult a tenyészanyag minősége és ez az állattenyésztés fokozatos fejlődését mutatta. A tenyésztők az adott gazdasági viszonyok között is egészen elsőrangú eredményt produkáltak. Minden bemutatott tenyészállat elkelt, a múlt évihez képest mintegy 50 százalékkal magasabb áron, sőt a híresebb tenyészetek otthoni anyagukat is eladták. A magyar tudás és élniakarás fényes bizonysága volt a kiállítás. A nagydíjat a hússertéseknél báró esetei Herzog Mór Lipót esetei uradalma nyerte. Az utóbbi megkapta a még a juhoknál az l/A díjat és így csak egy fejhosszal maradt le ebben a csoportban az egri főkáptalan mögött. Herzog báró berkshire tenyészete 41 darabbal jelent meg és a sertéskiállítás legnagyobb csoportját alkotta. Az ünnepélyes megnyitáson Horthy Miklós kormányzó Herzog bárót megszólításával tüntette ki, és melegen érdeklődött nála a berkshire tenyészet, valamint a dévaványai gazdasági viszonyai iránt. Herzog báró uradalmának tenyészete a kapott nagydíjjal az ország legelső tenyészetei közé lépett.

237 Dévaványán április végén, május elején szokták „kiverni" az állatokat a legelőre. 1934-ben április 27-én, illetve május 2-án történt meg a csordakihajtás. A „kiscsordára" (a Kígyósi gyepre) 148 fejős tehenet, Atyaszegre 23 egy éves csikót, 14 két éves csikót, 4 lovat, 46 egy éves üszőt, 48 két éves üszőt, 9 tehenet, 4 egy éves tinót, 8 két éves tinót és 4 ökröt, a „nagycsordára" 398 szarvasmarhát, túlnyomórészt tehenet vertek ki. Ez összesen 706 állat.

238 1934 nyarán a dévaványai határban szórványosan fellépett a sertéspestis. Dr. Antalffy Jenő állatorvos nem rendelt el zárlatot, hiszen nem volt komoly járványnak tekinthető ez a néhány megbetegedés, amely mellett még más fertőző állat-megbetegedéseket is tapasztaltak.

239 A Jász-Nagykun-Szolnok Vármegyei Szarvasmarha Tenyésztők Egyesülete elhatározta, hogy a szarvasmarha tenyésztés fejlesztése érdekében a kisgazdák arra alkalmas szarvasmarháit törzskönyvezi. El kell mondani, hogy a törzskönyvezés a tenyésztés és takarmányozás szakszerű irányítását, a jobb értékesítési lehetőségek biztosítását, az állami kedvezmények kieszközlését és a bikaborjaknak tenyészállatként való elhelyezését is maga után vonta. Kísérletként Törökszentmiklóson kezdték el a törzskönyvezést, de rövidesen Dévaványára is sor került.

240 236 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP 1. évf. 5. szám. - 1933. december 14. 237 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 14. szám. - 1934. április 1. 238 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 19. szám. - 1934. május 13. 239 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 31. szám. - 1934. augusztus 4. 240 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 43. szám. - 1934. október 21. 124