Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánja 5.666/1904. szám alatt elrendelte, hogy köztenyésztésre kizárólag vagy magyar fajta vagy piros tarka hegyi fajta tenyészbikát szabad csak alkalmazni tenyésztésre a községnek. Eszerint Dévaványán a szarvasmarha fajtaváltás kibontakozása az 1904. esztendőben következett be. Természetesen ez hosszabb folyamatot jelentett, de a közigazgatási döntés időpontja az 1904. esztendő. A képviselőtestület az alföldi viszonyoknak jobban megfelelő, szívósabb és kitartóbb magyar fajta bika tenyészállatként való alkalmazása mellett döntött.

216 1908-ban már tenyészmarha díjazást is tartott a Magyar Gazdasági Egyesület Dévaványán a vásártéren, amelyen a lakosság nagy számban megjelent.

217 1914-ben pedig az 1912:LXIX. t.c. alapján - úgynevezett lóosztályozás volt a községben. Az osztályozó bizottságba a községi képviselő-testület Kürti Andrást és Adamik Józsefet küldte.

218 A főjegyző tájékoztatta a képviselő-testületet a 105.600/1918. EM. számú rendeletről, amelynek 10. §-a azzal a joggal ruházta fel a nagyobb lélekszámú községeket, hogy saját szükségletükre az Országos Sertésforgalmi Irodával kötött szerződés alapján saját üzemükben sertéseket hizlalhatnak. A község az 1917/18-as gazdasági évben is hizlalt miniszteri engedéllyel 150 darab sertést. Ezzel elérte azt, hogy a községben lévő 3.558 ellátatlan egyén zsír és szalonna szükségletét fedezni tudta. Mivel az előző esztendőben nagyon rossz tengeri termés volt a határban, ezt is csak úgy tudta a község végrehajtani, hogy hat vagon kukoricadarát utalványoztak ki részére a 150 sertés hizlalása céljából. Nagyobb fennakadást jelentett azonban az a tény, hogy a hizlaláshoz szükséges anyagot - sovány sertést és takarmányt - beszerezze a község. Nőtt az ellátatlan lakosok száma is, ezért 1918-ban mintegy 250 sertés hizlalását kellett biztosítani, hogy az ellátatlanok igényei kielégíthetők legyenek. A fenitek alapján 250 sovány sertés és a hizlalásukhoz szükséges takarmány biztosítását kérte az elöljáróság.

219 A földművelésügyi miniszter a járás területére 324 szarvasmarha beszolgáltatását írta elő. Ebből Dévaványa 92 marhát volt köteles beszolgáltatni. Szilágyi Zsigmond jegyző javasolta a képviselő-testületnek: döntsék el, hogy a 92 marhát önkéntes felajánlás, a község által történő vásárlás vagy pedig kivetés útján szerezzék meg. Simó János képviselő a kivetés útján történő begyűjtést javasolta, mert a község által történő vásárlás ráfizetést jelentett volna, az önkéntes felajánlásban pedig nem lehet bízni. Többek hozzászólása után a 92 marha kivetés útján történő begyűjtését mellett döntött 16:13 szavazattal a közgyűlés. Egy öttagú bizottságra bízta a begyűjtés lebonyolítását, amelynek tagjai a következők voltak: P. Szűcs Ferenc főbíró, Erdős Zsigmond tanácsos, Dékány Sándor, Bogya Elemér és Blayer Béla képviselők.

220 A jászberényi méntelep azt javasolta a község elöljáróságának, hogy a fedeztetéshez szükséges négy ménlovat a község megbízható gazdáknak adja ki, akik a fedeztetés 216 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1903-1909. - 4. kötet. - 38/1904. kgy. szám. - 1904. április 23. 217 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1903-1909. - 4. kötet. - 85/1908. kgy. szám. - 1908. szeptember 9. 218 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1914-1917. - 6. kötet. - 50/1914. kgy. szám. - 1914. április 22. 219 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1918. - 7. kötet. - 51/1918. kgy. szám. - 1918. július 10. 220 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1918. - 7. kötet. - 53/1918. kgy. szám. - 1918. július 30. 120