Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
körüli teendőket is el tudnák végezni. A mének átvételét a község takarmányhiány miatt nem tudta elvállalni. 221 Az Országos Propaganda Bizottságtól a következő távirat érkezett a község elöljáróságához, amelyet a jegyző felolvasott a közgyűlésnek. „Képviselő testületet felkérjük azonnal odahatni a mezőgazdasági munkát elvégezze országos éhség fenyegető nagy miatt minden ember lelki ismereti kötelessége munkához fogni ország helyzetén javítani. Minden segítő kezet még gyermekeket, asszonyokat is igénybe kell venni, kihirdetendő, hogy földkérdés jövő évi rendezésénél csak most is dolgozók jutnak földhöz. Felelősség mellett azonnal intézkedni, népet oktatni, rendet fenntartani, nehézségeket jelentse, értesítést kér Országos Propaganda Bizottság." 222 A forradalmi események Dévaványán is rendkívüli helyzet elé állították a község vezetését. Főleg a közellátás irányítása mutatkozott az átlagnál is nehezebb faladatnak. A fentiekben már említett 250 sertés hizlalása sem úgy sikerült, ahogyan azt tervezték. Eleve nem tudták ezt a mennyiséget biztosítani, így csak 162 sertést fogtak be hizlalásra. A takarmányellátás terén is súlyos akadályokat kellett legyőzniük. 10 vagon kukoricát nem küldtek le, 5 vagon árpából 4 vagon dohos, penészes volt. 21 sertés elhullott a hizlalás során. 26 sertést kénytelenek voltak félhízásban levágni, hogy a front felbomlása után hazatért katonákat el tudják látni. A levágott sertéseket is a maximált áron alul voltak kénytelenek értékesíteni a nép lázongása miatt. Ennek következtében 46.087,12 korona vesztesége volt eddig is a hizlalásnak. A képviselő-testület úgy döntött, hogy az elöljáróság a lehető legtakarékosabb gazdálkodást folytasson, de az ellátatlan lakosságtól sem szabad a maximált árnál többet kérni a sertésekért. A sertések ellátására pedig feltétlenül takarmányt kell beszerezni az elöljáróságnak. 223 A községnek igen nagy gondot jelentett az, hogy a háború és a forradalmak, valamint a román megszállás után nem volt következetes és biztonságos az állatállomány egészségének ellenőrzése, gondozása. Az 1920-as évek elején évekig le volt zárva Dévaványa határa a ragadós száj- és körömfájás miatt. Ennek az volt a következménye, hogy maga a község nem tarthatott vásárt, de a gazdák az állataikat a szomszédos községekbe sem hajthatták át a vásárokra. Ezért az állatkereskedőknek, akik felkeresték a gazdákat, csak fél áron tudták eladni állataikat. Holott már lassan a román rekvirálásokat is kiheverte a község állatállománya: 1922-ben 2.959 szarvasmarha, 1.843 ló, 5.861 sertés és 4.771 juh volt a községben és annak közigazgatási határán belül. A fent említett zárlatot kikerülendő az volt Várkonyi Ignác főjegyző javaslata, hogy a község határát osszák fel öt vészkerületre, és ennek engedélyezését kérjék a Földművelésügyi Minisztériumtól. Ezzel ki lehetne küszöbölni azt, hogy az egész községet lezárják állatvész esetén. 224 A jászberényi méneskari parancsnokság közölte Dévaványával, hogy az 1927. évtől kezdődően méntelepet kap a község. 225 221 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1918. - 7. kötet. - 83/1918. kgy. szám. - 1918. december 18. 222 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1918. - 7. kötet. - 84/1918. kgy. szám. - 1918. december 18. 223 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1919. - 7. kötet. - 7/1919. kgy. szám. - 1919. február 22. 224 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1922. - 8 kötet. - 1/1922. kgy. szám. - 1922. január 21. 225 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1926-30. - 9. kötet. - 96/1926. kgy. szám. - 1926. október 30. 121