Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

pengó' pótadót kell törölni. Előadta, hogy a folyó évi költségvetés elkészítése után jelent meg a 2.700/1936. M. E. számú rendelet, melyben az egy szobás lakások állandó adómentességet kaptak. Ennek következtében a költségvetésbe beállított 27.398 pengó' házadó helyett csak 22.919 pengőt lehetett kivetni. Ez is 4.479 pengővel kevesebb a számítottnál. Ennek következtében is a községi pótadó 2.866 pengővel csökkent. Elmondta továbbá azt is, hogy a községet illető általános kereseti adónál is jelentékeny veszteségre kell számítani egyrészt azért, mert az első fokú kivetés ellen beérkezett fellebbezések alapján a felszólamlási bizottság az időközben bekövetkezett aszályra - tekintettel különösen a haszonbérlőknél és feles bérlőknél - bizonyára nagyobb mérsékléseket fog eszközölni, másrészt pedig azért, mert a fizetési halasztások és főleg a fizetésképtelenségek miatt nagyobb törlések fogják csökkenteni a községi bevételeket. Ezen a címen legkevesebb további 4.000 pengő bevétel csökkenéssel kell számolni. Elmondta B. Kiss Márton továbbá, hogy a májusi és a júniusi aszály nemcsak az adóbevételek alakulására volt káros befolyással, hanem a község ingatlanainak terméseredményeire és az azokból várható jövedelmekre és a bevételekre is. Az ingatlanok bérbeadása csak részben járt eredménnyel, hiszen 54 kat. holdat nem sikerült kiadni. A folyó évi költségvetés adatai szerint e földek bérbeadásából 2.061 pengő bevételre számítottak. Ezzel szemben a jelenlegi helyzetet figyelembe véve a legjobb esetben is mintegy 890 pengő bevétel remélhető. A község határát ért elemi károsodás következtében a lakosság fogyasztóképessége is óriási módon csökkenni fog, ami maga után vonja a fogyasztási adó címén előirányzott összeg csökkenését is. Ezt azzal is lehet bizonyítani, hogy a fogyasztási adó címén beszedett összeg állandóan csökken 1929-től kezdődően. Feltehetően ebben igen fontos szerepet játszott az 1930-tól kezdődő elemi csapások sorozata, amiben némi javulást csak az 1936. esztendőben lehetett tapasztalni, amikor az egész határban az átlagon felüli jó termést takarított be Dévaványa lakossága. A 4L számú táblázat egyszerű átolvasása alapján is megállapítható, hogy a rosszabb termés és a fogyasztási adó között korreláció van. Ezért látta szükségesnek B. Kiss Márton helyettes főjegyző, hogy az előre látható hiány fedezetéről már most gondoskodjon a képviselő-testület. Ugyanakkor javasolta: a képviselő-testület mondja ki, hogy az előreláthatólag majd 28 ezer pengőt elérő bevétel csökkenés miatt a községi háztartás helyzetéért a felelősséget nem vállalja. A hiány fedezetéről gondoskodni nem tud, azt a lakosságra áthárítani nem tartja kivitelezhetőnek, mert ezzel csak a hiány növekedne. Ezért kéri a belügy- és a pénzügyminisztert, hogy az 1929. évi II. törvénycikk 2. § 2. bekezdése alapján Dévaványát mint elemi csapással sújtott községet segítse és támogassa.

189 Két nap elteltével ismét a község katasztrofális gazdasági helyzetét tárgyalta a képviselő-testület, amelyen már konkrét intézkedések bevezetéséről is határozott (pl. a hivatalos órák csökkentése, ügyelet bevezetése esetén a fűtésre és világításra szánt összeggel is takarékoskodni lehetne). Ehhez azonban a főszolgabírói engedélyt is meg kell szerezni.

190 189 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 10. kötet. - 76/1937. kgy. - 1937. július 6. 190 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 10. kötet. - 86/1937. kgy. - 1937. július 8. 114