Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Más vonatkozásban is takarékoskodást kellett volna bevezetni. Erre a szomszédos községben, Gyomán már lehetett példát is látni, ugyanis a gyomai „Hombár" Szövetkezet akciót indított az egységes búzatermelés bevezetésére. Bánkúti búzát kívántak termeltetni a gyomai gazdákkal, akik között nagy megértésre talált a mozgalom. Ez érthető, mert a nagy tömegben termelt egyfajta búza mindig könnyebben és jobb áron értékesíthető, mintha különféle búzafajtákat kis tételekben vinnének piacra. Most Dévaványán is hasonló mozgalom elindítására gondolt B. Kiss Márton helyettes főjegyző, aki - mint a Dévaványai Hírlapnak elmondta - elsősorban a nagyobb gazdák megértésére számított. Ha az akció sikerül, amiben nincs okuk kételkedni, úgy valószínűleg a hatalmas tárház hasznosításának kérdése is megoldást nyerne, amennyiben az egységes búzatermést ide lehetne betárolni és innen lehetne a legmegfelelőbb időben értékesíteni.

191 Közben a pénzügyigazgatóság is szemlét tartott a dévaványai határban és kitette közszemlére a határozatát. Ennek alapján a pénzügyigazgatóság Dévaványa határában 34.904 kat. holdra állapított meg aszálykárt, ami 1.233 birtokost érintett. így a várható földadó-elengedés 8.469,01 pengő lesz.

192 1939-ben a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamara közbenjárására és a háziipari felügyelőség bevonásával Dévaványa a kenderáztató építéséhez államsegélyhez is jutott.

193 B. Kiss Márton főjegyző bejelentette, hogy az Országos Mezőgazdasági Kamara megbízásából dr. vitéz Kontha Géza, Glatz József építészmérnök és Baranyovics Ferenc kísérletügyi előadó megjelentek hivatalában 1940. május 10-én és kérték, hogy a zsizsiktelenítő gázkamra céljára helyet jelöljön ki az elöljáróság. Mindezt a földművelésügyi miniszter rendelete alapján kérték a kamarai megbízottak, aki elrendelte, hogy a borsó, a lencse és a bükkönyfélék zsizsiktelenítését az egész országban meg kell oldani. A megyében tíz gázkamra építését határozták el, amelyből egyik körzet központja Dévaványa lesz. Jelentette továbbá a főjegyző, hogy utólagos jóváhagyás reményében örömmel fogadta a földművelésügyi kormányzat és a kamara döntését a gázkamra elhelyezését illetően, és a község tulajdonát képező Kígyósi közlegelőn egy 20 négyszögöles területet jelölt ki erre a célra. Ezt a területet a földművelésügyi kormányzat részére díjtalanul bocsátotta rendelkezésre. A főjegyző intézkedéseit a képviselő-testület jóváhagyta.

194 1940. október 19-én ismét elemi csapásról számolt be a főjegyző a képviselő-testületi közgyűlésnek. A képviselő-testület ennek kapcsán a földműves-napszámos családokra is gondolt. Miattuk kért támogatást a felettes szervektől.

195 A lakosság vetőmaggal történő ellátása érdekében a község főjegyzője még a kormányzó szárnysegédének közbenjárását is igénybe vette. Gerlóczy Gábor

195a ezredest arra kérte a főjegyző, hogy a lakosság tavaszi vetőmagellátása érdekében vegye fel a kapcso191 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - V. évf. 31. szám. - 1937. augusztus 1. 192 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - V. évf. 39. szám. - 1937. szeptember 26. 193 A TISZÁNTÚLI MG. KAMARA JELENTÉSE - 1939. január hó. - 6. p. 194 a./ Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 11. kötet. - 139/1940. kgy. szám. - 1940. június 15. b./ A TISZÁNTÚLI MG. KAMARA JELENTÉSE - 1940. június hó 1-től szeptember hó 30-ig. - 5. p. 195 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. - 11. kötet. - 236/1940. kgy. szám. - 1940. október 19. 195aGerlóczy Gábor, vitéz alsóviszokai (Kassa, 1894. február 7. - Bp., 1962. március 15.) lovassági vezérőrnagy 115