Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

A Dévaványai Hírlap igen pontatlan adatokat közölt ennek kapcsán. Mégis helyesnek láttuk arányaiban közölni az ismertetett adatokat, hogy bizonyos fokig képet nyerhessünk a község vetésszerkezetéről, és azokról a növényekről, amelyek ebben az évben azt alkották.

187 Első pillanatban szemünkbe ötlik az a tény, hogy igen tekintélyes mennyiségű volt a takarmánynövények és a takarmánykeverékek vetésterülete. Ez azt feltételezi, hogy jelentős volt a gazdaságokban az állatok száma. A másik, ami feltűnik, hogy igen jelentős volt mind a búza, mind az árpa esetében a tavasziak vetésterülete. A búza esetében szinte fele-fele arányban oszlott ez meg, de az őszi és a tavaszi árpa estében már nagyobb az eltolódás, hiszen az őszi árpa a vetésterület 0,42%-át, míg a tavaszi árpa a vetésterület 3,28%-át adta. Jelentős az ugar területe is, hiszen 2,16%-os területi részesedés megközelítőleg hétszerese a tiszai felső járás átlagának, amely 0,31% volt 1936ban.

w A község képviselő-testülete a közgyűlés napirendjére is tűzte a parlagon maradt földek kérdését. Ezen B. Kiss Márton helyettes főjegyző az elöljáróság nevében előadta, hogy az őszi és a kora tavaszi hosszantartó esőzések miatt a község határában több mint háromezer kat. hold föld bevetetlenül maradt, amelynek következtében a kisbirtokosokat jelentékeny károsodás érte. A bevetetlen területek elmaradt haszna által okozott károsodást nagymértékben megsokszorozta az eső nélküli május és a júniusi nagy szárazság, amelynek következtében az őszi, de még inkább a tavaszi kalászosok a határ legnagyobb részében teljesen tönkrementek. Egy-két nagyobb uradalom és a határ kis része kapott májusban és júniusban esőt, a többi mintegy 40.000 kat. hold kiterjedésű határrész nyolc héten át egy csepp esőben nem részesült. A nagymérvű aszály következtében a várva-várt termés egyharmadára csökkent, és természetes következménye lett ennek az, hogy mind az egyes gazdák, mind a község háztartása nagy veszélybe került. Előadta, hogy a község lakossága az elemi csapás esetére biztosított adókedvezmény és adótörlés elnyerése érdekében a kárjelentést csaknem az egész határra kiterjedően bejelentette, és ennek alapján a pénzügyi kiküldött közbejöttével a kárbecslés 1937. június 20-a után megkezdődött. Elmondta, hogy a folyamatban lévő kárfelvételek és becslések eddigi adatai szerint mintegy 23 ezer pengő földadó törlésre lehet és kell számítani, amely után az 1937. évre megállapított 64%-os pótadó kulcs figyelembe vételével mintegy 15 ezer pengőt kitevő községi pótadó törlése fog bekövetkezni ennek következtében. Tekintettel azonban arra, hogy az említett törlések végleges és pontos megállapítása csak az év vége felé készül el, illetőleg a főkönyvekbe való átvezetése csak november vagy december hónapban lesz végrehajtható, amikor már sem pótköltségvetéssel, sem más módon az idő rövidsége miatt a hiány fedezetéről gondoskodni nem lehet, ezért már most javasolta, hogy a képviselő-testület az előre látható hiány fedezetéről pótköltségvetés útján gondoskodjon. Elmondta, hogy az aszálykár címén, amit már fentebb is jelzett, mintegy 23 ezer pengő földadó törlésével kell számolni, amely után 64%-kal számolva mintegy 15 ezer 187 A DÉVAVÁNYAI HÍRLAP olyan pontatlan adatokat közölt a vetésterület ismertetésekor, hogy kénytelenek voltunk csak az arányokat szerepeltetni, amely egyben a vetett növények sorát is jelzi, mert az újság ismertetésében az összes bevetett terület (1936-ban) nagyobb volt, mint a község egész közigazgatási határa. 188 TOLNAY 1994. - 277. p. 113