Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

CSAK 500 HOLD FÖLDET KELLENE BEÜLTETNI SZŐLŐVEL Vagy nézze meg a szólót. A mindössze 110 négyszögöles területen elültetett 700 tó' már tavaly hét métermázsát termett. Ha csak 20 fillérjével számítom kilóját, 140 pengő volt a termés értéke. Ennyit tízszer ekkora földön még rekord termés esetén sem hoz a búza. De nem 20 fillért, hanem 80 fillért is adnak a szőlő kilójáért. A korán érő Csabagyöngye az idén 1 pengőért kelt el. És most nézzen ide! Ez a két sor szőlő itt mind Csabagyöngye. Éppen olyan szép, éppen olyan dús és zamatos, mintha Gyöngyösön, Pécsett vagy Villányban termett volna. De a többi fajták sem maradnak el a más vidékek hozama és minősége mögött. Nézze azt a négy sor mézes fehért, vagy ezt az oportóit. Legalább 2 kg van minden tőkén. - Van egy álmom. Szeretném megvalósítani: számításom szerint Dévaványa évenként 100.000 -120.000 pengőt fizet ki idegenbe gyümölcsért és borért. Ez az összeg az utolsó fillérig a faluban maradhatna, ha legalább 500 hold szőlőt és megfelelő gyümölcsöst ültetnének. Csak Varsányhát körül 12.000 hold ilyen kötött fekete föld van, mint amilyent itt lát. És az a föld megbírja a szőlőt. De van ilyen föld Réhely felé is vagy 10.000 hold. Ebből mindössze 500 holdat kellene szőlőművelésre fordítani, csak 500 holdat... Beszél, beszél és én már nem is hallgatom. Káprázó városi szemem előtt Édenkertté nőnek a szavak. Látom az új Kecskemétet, az új Nagykőröst, melyeket körül éppen olyan vigasztalóan fogad be a Duna-Tisza köze, mint Varsányhátat körül ez a nagydarab Kunság. AZ EREDMÉNYES GAZDÁLKODÁS ÁBÉCÉJE Karja most a kerítés mögé mutat. - Látja azt a csalamádét. Ugye szép? Nos, azon a földön az idén már bükköny is termett. De mást mondok. Búzából, kukoricából háromszor annyi termésem van mindig, mint a szomszédos gazdáknak. Az idén is 5 és fél mázsás volt a búzaátlagom és a kukoricám is sokkal szebb. Csakhogy én őszi mélyszántást végzek és rendszeresen trágyázok. A tengeri termelést például tarlóbuktatással kezdem, őszi mélyszántással folytatom és gruberozás

183 után kapa után vetek. Ezen a földön csak így lehet boldogulni. De jöjjön, most megmutatom a jó gazdálkodás nyitját. Az istálló előtt két lépéssel megállunk és rámutat a trágyagödörre Nézze meg jól. Ki van téglázva. Ebben nem szárad ki a trágya, hanem beérik. Innen nem száraz szalmát hordunk ki a földekre, hanem a csorgó, érett trágyát. De ez még nem minden. A trágyagödör mellett felvesz egy deszkalapot. Alatta kibetonozott üreg tátong. - Tudja mi ez? Trágyalékút! Az istállóból ide vezetem le a trágya levét, a világ legjobb nitrogén trágyáját. Havonta 3-4 hl gyűlik össze. Ezt 2 rész vízzel felhígítva lajttal kiviszem a földekre. Ezzel öntözök és ennek köszönhetek majdnem mindent. E nélkül nincs jó gazdálkodás! És tudja az Isten, miért, mégsem csinálják. Még az úgynevezett mintagazdaságok se. 183 A kultivátor elődje az 1920-30-as években volt használatos a magyar mezőgazdaságban. Főleg a gőzekék munkája után alkalmazták, mert azonos szélességű volt, mint amekkora barázdákat az ekék átfogtak. Merev, rugó nélküli késeket alkalmaztak kezdetben. - Dr. Szabó Jánosnak, a mezőgazdaság kandidátusának szíves közlése, amit ezúton is megköszönünk. 110