Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
Mutatja az állatállományát. Van egy pirostarka bonyhádi tehene. 16 liter tejet ad naponta. Igaz, hogy 2 kg dara, 4 kg széna a napi eledele, és ami még éppen kerül. Két 4 hónapos kocája úgy néz ki, mint a 7 hónaposok. Egyenként 40 kilót nyomnak. Meglátszik rajtuk, hogy savón élnek. A tyúkjai átlag 150 drb tojást tojnak évenként, de van olyan tyúkja, amely 260 drb tojást tojott. Eledelük zab, árpa, korpa. Megkérdezem, hogy mit szólnak mindehhez a gazdák? - Mit szólnak? A vállukat vonogatják: velük már nem sokra lehet menni. Megszokták, hogy elvetik a búzát és aratásig nyugodtan pipálhatnak. Az egészen fiatal generáció már más. A volt tanítványaim egyre sűrűbben eljönnek hozzám tanácsot kérni vagy facsemetét, szőlőoltványt venni. Szorgalmasan ültetnek fát, szőlőt, kerti veteményt. Más élet lesz itt 10-20 év múlva. De másnak is kell lenni. Azért vagyok én itt... Furcsa ember: zömök, széles vállú, szőke és kék szemei vannak. 160 pengő a havi fizetése. Ebből 120 pengőt a fiai iskoláztatására fordít. О maga 40 pengőből él a feleségével, no meg a 2 hold javadalmi földből. A másik 2 hold, ami még az iskolához tartozik már nem az övé. A jövedelme tanulmányi célokat szolgál. Az ember el sem akarja hinni, hogy még ilyen ember is akad. Hm, 40 pengő, 2 hold föld és tanító, akinek kultúr igényei is vannak. Valahogy be kellene sorozni a hősök közé. Meg a többieket is, akik voltak és vannak. Szondy György, Nelson admirális, Kosciusko mellett az iskolában őket is példaként kellene odaállítani a gyermekek elé. Őket is? Kiket? Most jövök rá, hogy nem ismerem Magyarország agrártörténelmét, pedig egészen bizonyos, hogy az ásónak, a kaszának és az ekének is voltak világot formáló hősei. Azt sem tudom, hogy van-e egyáltalán ilyen történelmi szemlélet. Én, akinek minden őse paraszt volt, aki az agrár Magyarországon nőttem fel és itt végeztem az iskoláimat. Be szomorú dolog ez, jaj be szomorú... 184 Ezeket a szépen megfogalmazott sorokat aktualitásuk miatt is fölöslegesnek tartjuk magyarázni. 1935 tavaszán ismét a fagy vitte el a termés jó részét. A nagybirtokosok 2.500 kat. hold kárt jelentettek be, amely a búza, a repce, a borsó és a tengeri vetésük nagy részét tette tönkre, míg a kisbirtokosok egyöntetűen búzakárt jelentettek be mintegy 600 kat. holdon. Összesen 106 birtokos szenvedett kárt valamilyen formában. 185 Dévaványa község képviselő-testülete 1935. július 31-én Dékány Sándor főbíró elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a község összes aktuális kérdését megtárgyalták. Halmágyi Ferenc főjegyző bejelentette, hogy a gyomai út kikövezése érdekében minden lehetőt megtettek. Az alispán már leiratban érdeklődött az iránt, hogy a község mivel járulna hozzá az út kikövezésének költségeihez. Indítványára a képviselő-testület kimondta, hogy a szükséges anyagot ingyen szállítják a helyszínre. Ezután a mezőgazdasági bizottság három javaslatát tárgyalta meg a képviselő-testület. Kimondták, hogy az előző évben felvett vetőmagkölcsön visszafizetésére egy évi hala184 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 33. szám. - 1934. augusztus 19. A cikk szerzője Bognár József, a hírlap újságírója. 185 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - III. évf. 20. szám. - 1935. május 19. 111
