Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Gulyás Éva: Nagyheti szokások a Jászságban

zása a legjelentősebb. A barka szentelményi erejénél fogva nyújt védelmet villámlás ellen, hasonlóan a szentelt gyertyához, melyet vihar esetén ugyancsak meggyújtanak, és a szentelt vízhez, mellyel égiháború esetén keresztet vetnek magukra, családjukra és a házra. Nagyhét A nagyböjt utolsó hete, a húsvéti előkészületek ideje. Nevezetesebb napjai: nagycsütörtök, nagypéntek, nagyszombat, Jézus Krisztus elfogásának, elítélésének, keresztrefeszítésének napjai. Nagycsütörtök Jézus szenvedéseinek kezdete, ezen a napon elnémulnak a harangok, ettől kezdve nagyszombatig kereplő szólt. A templomban fekete lepellel beborították a kereszteket és elkészítették a szentsírt. Alattyánban idős társulati asszonyok virágokkal feldíszítették Jézus sírját és az oltárt. A szentsírt gyerekek őrizték, Jézus katonáinak nevezték őket. Nagypénteken zarándokolt a falu népe a szent sírhoz, úgy mondták, hogy mennek Jézust csókolni. Miután a feszületet megcsókolták, az oltárnál elhelyezett perselybe pénzt dobtak. Jászfény szarun Krisztus koporsóját állították fel a templomban, melyet kardos legények őriztek kétóránként váltva egymást. A legények oldalán kard volt, a kalapjukra a lányok tűztek virágot.

8 Jászladányban és Jászfelsőszentgyörgyön ismerték a nagycsütörtöki keresztjárás szokását is: társulati asszonyok vezetésével sorbajárták a határbeli kereszteket, virágot vittek rá és imádkoztak. Ezt annak emlékére végezték, hogy Krisztus is virrasztott ezen az éjszakán az olajfák hegyén.

9 Nagypéntek Jézus halálának napja, a legmélyebb gyász ideje. A felekezetek között eltérés mutatkozik e nap megítélésében. Jászkiséren a reformátusok nagypénteket nagyobb ünnepnek tartják, ekkorra minden munkával végeznek, hogy el tudjanak menni az istentiszteletre. A katolikusok a nagypénteket is megtartják, de számukra a nagyszombat, a feltámadás napja illetve húsvét a nagyobb ünnep. Ennek az a magyarázata, hogy a katolikus hit szerint Krisztus nem a Kálvárián, hanem húsvét hajnalán dicsőült meg. Viszont a kálvini felfogás szerint a megváltást mär Krisztus kereszthalála meghozta.

10 A katolikusoknál ezen a napon van a csonkamise, a pap Jézus kereszthalála emlékére félbeszakítja a misét, megfosztja az oltárt a díszeitől és a hívők hazamehetnek. A jászsági községekben ekkor került sor a pilátusverésre, melyről később, a zajkeltő szokásoknál még bővebben szó lesz. Jászfényszarun nagyszombaton hajnalban kimentek az asszonyok a temetőbe Jézus sírját keresni, valójában imádkoztak.

11 Ez a hét az ünnepre való testi-lelki felkészülés időszaka: a testi felkészülés a böjt szigorúbb megtartásában jutott kifejezésre. Ezen a héten, de főleg nagypénteken még azok is böjtöltek, akik a nagyböjti időszakban ezt elhanyagolták. A katolikusok egész héten böjtöltek, a reformátusok csak nagypénteken. A nagypénteki böjtnek különböző fo7 Éles I. 1958. 41. 8 Sugár J., 1984 9 Szabó L. 1982. 266. 10 BálintS. 1976. 221. 11 Sugár J. 1984. -81-