Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Füvessy Anikó: Újabb adatok a tiszafüredi nyergekről és változásvizsgálatok a díszítményrendszerben

Füvessy Anikó Ú\abb adatok a tiszafüredi nyergekről és változásvizsgálatok a díszítményrendszerben A tiszafüredi nyergesség pontosabb történetével még adós a néprajztudomány. László Gyula ugyan a koroncói lelet kapcsán 1939-ben pótolhatatlan munkát végzett, mikor Kuli Mihálynál, az utolsó füredi nyergesnél a mesterség fogásait feljegyezte, de sem a nyergesdinasztiákkal, sem a nyergek változó divatot követő szerkezetével és díszítményeivel nem foglalkozott alaposabban. Ezt közel ötven év múlva egy rövidebb tanulmány követte.

1 Számomra igen fontos kérdés volt, hogy választ kapjak arra, miért Tiszafüreden, egy kis alföldi mezővárosban virágzott fel és tett szert országos hírnévre a nyereggyártás. Már 1796-ban Vali András könyvében, a Magyar országnak leírásában címűben utalást találunk arra, hogy itt „nevezetes magyar nyergeket készítenek"

2

. Hírének már korábban, a XVIII. század közepén is nagyobbnak kellett lenni, ha az 1703-1764 között élt Amadé László egyik versében már említi: „Teli volt fogasom füredi nyergekkel"

3

. Gvadányi József Egy falusi nótáriusnak budai utazásában a szintén ismertebb igmándi nyergekkel együtt írt róla: „Véltem, hogy ha ülnek paripa-lovakon, / Igmándi, füredi nyereg lesz hátokon"

4

. A költő gyalogos-, majd huszártisztként jól ismerte a huszárok nyergét, így nem véletlen, hogy a Rontó Pálban is említést tett róla: „Másnap kiosztották mind a rimondákat, / Pokrócot, szerszámot, abraktarisznyákat, / Cafrangot, takarót, füredi nyergeket, / Keféket, vakarót, futrás köteleket"

5

. 1828-ban Alistai Máttyus már rajzokat is közölt a füredi nyergekről, feltüntetve ezen a szerkezeti részek elnevezéseit is

6

. Fényes Elek Tiszafüred leírásakor a XIX. század közepén kiemelte, hogy „lakosai... híres magyar nyergeket csinálnak, ugy hogy 1819-ben a Porosz kormányszék is vitetett innen két nyereg-gyártó legényt Berlinbe."

7 Nagy Fri1 László Gy., 1941.; Füvessy A., 1996. 2 VályiA., 1796. 698. 3 Tolnai V., 1919. 150. 4 Gvadányi J., 1975. 124. 5 Gvadányi J., 1975. 313. 6 Pettko-Szandtner A., 1931. 209-210. 7 Fényes E., 1851.11.28. -71-