Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

H. Bathó Edit: A jász viselet korszakai és jellemzői

szűrnél.

82 1747-ben a jászkiséri szűrszabóknál egy öreg kankó 1 forint 13 és fél dénárba, ennél kisebb kankó 85 dénárba és a legkisebb kankó 56 és fél dénárba került.

83 1780-ban Jászberényben egy fertályos kankóért 1 forint 70 dénárt, fél fertályos kankóért 1 forint 25 dénárt és gyermekeknek való kankóért pedig 85 dénárt adtak, ugyanakkor 1813-ban egy térdig érő kankó 3 forintba került.

84 Suba A Jászság legjellegzetesebb bőrruhája az ujjatlan, palástszerű suba volt. A suba igazi oltalma volt a jásznak, ezt használták párnának, éjjeli fekvőhelynek, sőt még a templomba is magukkal vitték, s arra ülve hallgatták Isten igéit. A subát télen-nyáron egyaránt viselték, mert a jász ember még a kánikulában sem akart megválni a subájától.

85 Jászapátin úgy tartották, hogy az igazi "suba letegezte a telet is".

S6 A subának a Jászságban csak addig volt becsülete, amíg a birka szaga érződött rajta. Ha a subát a hosszú használatban már végleg elnyűtték, Jászkiséren azt mondták, hogy "Veri a készülőt", vagyis lassan vége van, s már csak az istállóban álló nyoszolyára lesz jó vacoknak.

87 A jászsági suba tizenkét-tizenhat juhbőrből készült, igen bő formában. A jászsági szűcsök általában kétféle subát készítettek: tányérosat és feleresztettet, vagy más néven vócosat. A tányéros suba vállára dús rajzolású ún. vállcifrát hímeztek, a feleresztett subánál ugyanakkor a díszítmény a bőrök összetoldásánál bevarrott bőrcsíkok (vócok) mentén, függőlegesen helyezkedett el.

88 A mívesen hímzett férfisuba készítői a jászsági szűcsök voltak, s ott is leginkább Jászárokszálláson és Jászapátiban készítették. Régen a férfisubák színes hímzésűek voltak, de a századfordulón már csak egyszínű zöld hímzést használtak. A jászsági szűcsmunkák rendkívül finom technikával készültek. Lyukacsos gyolcson keresztül, fosztott és sodrott selyemmel, illetve gyapjúfonallal hímezték a jellegzetes díszítőelemeket: a csukott-nyitott tulipánokat, a kutyatök-virágokat, a gyorgyinákat, a rozmaringágakat, forgó rózsákat, saskörmöket, büdösbogarakat, császárszakáilakat stb.

89 Egy gazdagon hímzett, remekmívű suba ára 1880-ban 200 forint volt.

90 Fej- és hajviselet A férfiak hajviseletére a 19. század derekán is még a hosszú haj voltjellemző, amely az öregeknél sokszor egészen a vállig ért.

91 A hajat szokás volt zsírral bekenni, s így az felgöndörödött, egészen a kalapig.

92 A haj zsírozását azonban a hatóságok nem nézték jó 82 Magyar Néprajzi Lexikon, III. 27. 83 Az Mester Emberek Míveinek árazása, 1995. 50. 84 Az Mester Emberek Míveinek árazása, 1995. 65. 104. 85 Palugyai Imre, 1854. 84.; - Herbert János, é. n. 94. 86 Jászapáti viselet a 20. Század első felében, 1993-94. 7. (kézirat), Jász Múzeum Adattára 87 Bathó Edit, 1998. 8-9. 88 Bathó Edit, 1998. 9. 89 Misi Éva-Szabó Pál Antalné, 1998. 17-44. 90 Györffy István, 1924. l.sz. n. 91 Herbert János, é. n. 95.; - Fodor Ferenc, 1942. 174. -67-