Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

H. Bathó Edit: A jász viselet korszakai és jellemzői

szemmel, s kemény büntetés alatt tiltották a kávás süveg, a keskeny csákó, a kurta ing, a bundán lévő sallang mellett a zsíros haj viselését is.

93 A 19. század végén azonban egyre jobban terjedt a rövid haj viselése. A férfiak a fejükön nemezsüveget (barkás süveg, csákós süveg, kávás süveg, prémes peremű bagoly süveg), széles karimájú kalapot, vagy fehér, báránybőr sapkát más néven kucsmát viseltek

94 A hosszú haj elhagyásával a széles karimájú kalap is háttérbe szorult, s helyette a keskeny karimájú, fekete posztókalap vált általánossá. A kalap viselése településenként más és más volt a Jászságban. A legfőbb különbség a kalap magasságában és az ún. betörésben mutatkozott meg. A vásárokon minden embernél a kalapjáról lehetett megtudni, hogy melyik faluból való.

95 Lábbelik Lábbeli tekintetében a férfiak egyaránt használták a bocskort és a csizmát. A bocskort inkább munkavégzéskor, míg a rangosabb csizmát főként ünnepnapokon, jeles alkalmakkor viselték. A csizmát puha- és keményszárú változatban egyaránt használták. A 18. században általános viselet volt az ún. tehénbőr csizma, amelyhez a bőrt a cselédek és a pásztorok kikötött bérben kapták. A vagyonosabb gazdák azonban kordováncsizmában jártak, s a századfordulóra az ún. köcsög- illetve körteszárú csizmák váltak közkedveltté az ünnepi viseletben.

96 Összefoglalás Összegzésként elmondhatjuk, hogy a Jászság viselete igen jelentős változáson ment keresztül a jászok letelepedésétől a 19. század végéig. A jászok kezdeti archaikus, keleti nomád viseletét a kereszténység felvétele és a katonai szerepük csökkenése befolyásolja, majd erőteljes változást eredményez a hódoltsági török kultúra hatása, amely mindenekelőtt az alapanyagokban és az új ruhadarabok megjelenésében jut kifejezésre. A 18. században, a Redemptiót követő gazdasági-társadalmi fellendülés következtében meginduló korai polgárosulás, városiasodás ugyancsak jelentős változást eredményez a jász viselet fejlődésében. Erőteljesen teret hódít az úri és a katonai divat hatása, ugyanakkor a hagyományos viseleti elemek továbbra is jelen vannak az öltözetben. Elmondhatjuk, hogy a viseleten is az a sajátos parasztpolgári jelleg érzékelhető, amely a jászok életmódját, kultúráját is jellemezte. Csak a 19. század végén, a 20. század elején tűnik el a hagyományos jászsági viselet végérvényesen, amikor átveszi helyét az országszerte divatozó, általános, szinte minden egyedi vonást nélkülöző polgári viselet. 92 Erdész Sándor, 1956. 176. 93 KandraKabos, 1885.251. 94 Gulyás Éva, 1987.136. 95 Saját gyűjtés 96 Gulyás Éva, 1987. 136. -68-