Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

H. Bathó Edit: A jász viselet korszakai és jellemzői

Posztóruhák A férfiak viseletében a vászonruhák mellett már korábban megjelent a posztóruha, amelyet szürposztóból és a közkedvelt abaposztóból készítettek. A 18-19. században a posztóruha a férfiak legfőbb viselete közé tartozott, amely állt egy szűk, zsinórozott posztó csizmanadrágból, dolmányból és mentéből. A mentét a dolmány felett hordták, panyókára vetve. A 18. században az abaposztóból készült ruhadarabok még a béres járandóságába is beletartoztak: 1757-ben Jászjákóhalmán az öreg béres fizetsége „ 12 Ma­gyarforint, 4 véka Búza vetése, hafelesíges, 4 marha feleltetés, egísz Ruha: melly áll: Két pár fehér ruha, egy szűr, egy aba Dolmány, egy aba nadrág, 2 Marj ás Süveg. " A posztóruha színe rendszerint világos- vagy sötétkék volt, s viselése a 19. szá­zadban a vagyonos parasztság, a redemptusok és a mesteremberek körében általános volt. A posztóruhák széleskörű divatját jelzi az is, hogy Jászberényben 1847-ben a helyi gyapjú feldolgozására szűrposztó- és pokrócgyár létesült. A posztóruhák egyik legelőkelőbb darabja a,prémes mente volt, amelynek viselésére a 18-19. századból vannak adataink. A rókaprémes mentéket a jász férfiak a 20. század elején is viselték körmenetek és fáklyás misék alkalmával. 77 A mente eredetileg a nemesi és katonai öltözethez tartozott. A kiváltságos, magukat nemesnek tartó jászok és kunok az ún. rókatorkos mentét huszárezredükben is díszviseletként használták. Az 1800-ban meg­alakított Jászkun Nádorhuszár ezred egyenruháját a kor legszebb katonai öltözeteként tartották számon. A 19. század második felében a posztóruházatot fokozatosan felváltotta a fekete színű, de ez a változás a magyar népviseletben általánosan bekövetkezett. Meg­változott a ruhák szabása és jellege is. A férfiak ünnepi öltözete a következő darabokból állt: fekete posztóból varrott, zsinórozott, ellenzős csizmanadrág, lajbi és mándli. 8 Szűr, kankó A jászsági férfiak ruhatárában ugyancsak ott találjuk a rackajuh gyapjából készült szűrt, amely az egy évi szolgálat után, a posztóruhához hasonlóan, a cseléd bérébe is bele­tartozott. A szűr alá a legtöbbször csak vászon gatyát és inget vettek fel, semmi más egye­bet. 1747-ben a jászkiséri szűrszabók limitatiójában egy öreg szűr 2 forint 25 dénárba került, míg egy kisebb szűr 2 forintba. 79 Ugyanakkor a jászberényi szűrszabók árszabásai szerint 1780-ban „egy öt Punctomos öreg szűr" 2 forint 55 dénárba, egy négy Punctomos szűr 2 forint 50 dénárba, egy ennél kisebb három Punctomos szűr pedig 2 forint 25 dénárba került. 80 1813-ban pedig már egy legnagyobb embernek való szűr 5 forintba, egy középszerű szűr 4 forint 30 krajcárba, s egy kisebbszerű szűr pedig 3 forintba került. 81 A kankó elöl végig nyitott és felölthető ujjú szűrposztóból készített kabátféle, amit a jász férfiak ugyancsak előszeretettel viseltek. A mérete jóval kisebb, a díszítése pedig jóval szerényebb a szűrnél, talán ezzel magyarázható, hogy az ára is olcsóbb volt a 76 Prothocollum, Jászjákóhalma, 1757., Rk. Plébánia Irattára, Jászjákóhalma 77 Lukácsi Lászlóné-Lukácsi László-Rusvai Lajos, 1986. 158. 78 Gulyás Éva, 1987. 117-123. 79 Az Mester Emberek Míveinek árazása, 1995. 50. 80 Az Mester Emberek Míveinek árazása, 1995. 65. 81 Az Mester Emberek Míveinek árazása, 1995. 104. -66-

Next

/
Thumbnails
Contents