Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Bellon Tibor: A Tisza-térképek tanulságai

Bellon Tibor A Tisza~térképek tanulságai Az ember térben történő tájékozódását már nagyon régóta segítik a különböző módon elkészített, síkban megjelenített „képek". A föld különböző tájait járó kutató etnológusok csodálkozva figyeltek fel az óceániai, kőkorszaki szinten élő emberek fonalakból, kagylókból, csigákból „szerkesztett" nagypontosságú térképeire, de az ókori népek is a csillagászati ismeretüket használták fel az általuk ismert világban való tájékozódásra. Strabón már mai szemmel is tudója volt a térképkészítésnek. Mégis ez a tudás a középkorra elhalványult, hogy aztán az újkorban soha nem látott lendületet vegyen. Modern korunk összezsugorodott világa pedig egyenesen megköveteli mindenkitől a térben való gyors, pontos eligazodást. Tömegesen jelennek meg a különböző célokat szolgáló térképek, sőt mindennapinak számít az űrfelvételek térképészeti hasznosítása a gyakorlati életben is. Nem túlzás tehát azt állítani, hogy mai civilizációnk térkép nélkül elképzelhetetlen. A praktikusság mellett egyfajta szemléletet, világlátást tükröznek ezek a különböző célokra megfogalmazott lapok. Izgalmas feladat lenne különböző elemzésekkel azt vizsgálni, hogy a piacra került térképek mit tükröznek korunk sokszínű valóságából, mennyire mutatják a civilizált társadalmak térszerkezetét, mai képét. Tudott dolog, hogy a 16. században már készült a Kárpát-medencéről térkép (pl. Lázár deák jóvoltából, majd ezek száma egyre gyarapodott, míg a 18. századi hadmérnöki munkák egyre tökéletesebbé nem tették a mappációt. Az egész térségre vagy egy-egy nagyobb egységre vonatkozó térképek természetesen elsősorban katonai célokat szolgáltak, ezért sokáig titkosak is voltak (pl. az I—II—III. katonai felmérések) - ezek kutatása csak nemrég vált lehetővé. De ugyancsak a bécsi központi hatalom céljait szolgálták a gazdasági térképek (pl. bányászati, erdőgazdasági, hadsereg ellátási, szállítási útvonalak). A 18. század közepétől nagy számban készültek magánföldesúri, vízrendezési, úrbériseggel összefüggő, közigazgatási, birtokháborítási, öröklési rendet feltüntető térképek. Ezek változatossága, számuk sokasága, tematikai gazdagsága kiapadhatatlan forrása nemcsak a térképészettan, történelem, gazdaságtörténet, a névtudomány, de a néprajztudomány számára is. -39-