Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Szebenyi Nándor: Újabb adatok a Szolnoki Művésztelep történetéhez korabeli dokumentumok alapján - Zombory Lajos

mesteriskolájának növendékei közt találjuk.

13 A nyaranta Szolnokon és Benczúrnál készült képeit ekkor már rendszeresen küldte a budapesti tárlatokra. A Nemzeti Szalon Erzsébet téri épületének nyitó kiállításán 1907-ben, melyet Ferenczy Károly zsűrizett és válogatott, Fényes Adolf és Jávor Pál mellett Zombory képviseli a szolnoki művészeket. Zombory csakúgy, mint a többi művész, csupán nyarait töltötte Szolnokon, ám Benczúr mesteriskolájának elvégzése után a telep állandó lakója lett. 1911-től az I. világháború kitöréséig Fényes Adolf és Szlányi Lajos társaságában nyaranta Szolnokon tanította a Képzőművészeti Főiskola ösztöndíjasait. Fényes a figurális, Szlányi a tájkép-, Zombory pedig természetesen az állatfestésre oktatta a hallgatókat. A világháború beavatkozott a művésztelep életébe, művészek vonultak be katonának, a nyugalmas alkotómunkának vége szakadt. A telep azonban nem ürült ki teljesen, Koszta József és Zombory Lajos 1917 augusztusában biztosan a telepen dolgozott.

15 A világháború vége azonban nem jelentette a telep nyugodt alkotómunkájának visszatértét. Még az a Fényes Adolf sem érezte megnyugtatónak a helyzetet 1919 áprilisában, aki a Tanácsköztársaság idején a Kommunista Művészek Végrehajtó Bizottságának tagja volt. A lehetséges rekvirálásokkal kapcsolatos aggodalmainak két Zomboryhoz írott magánleveléből értesülhetünk. „Én már múlt héten, csütörtökön felkerestem Pogány Kálmánt, aki most mint Kernstock utóda intézi a művészeti ügyeket és kértem: intézkedjék, nehogy a telepet rekvirálják. 0 megígérte. Tegnap reggel kapta meg Szlányi Lippich sürgönyét. Együtt felkerestük Pogányt. Nem volt hivatalában, de később véletlenül találkoztunk vele a Műcsarnokban. Azt mondta, hogy még pénteken sürgönyzött a szolnoki munkástanácsnak, de most újból fog sürgönyözni. ... Most nagyon kérlek valamire. Itt mindenféle lőfegyvert szigorú büntetés terhe alatt be kell szolgáltatni. Biztosan így van ez Szolnokon is. Ott van egy Flaubert-pisztolyom a szobámban az éjjeli szekrény felső fiókjában. Légy szíves - kérlek - ezt gyorsan elvinni és beküldeni. Azután nagyon kérlek, hogy azesetben, ha mégis elrekvirálnák a műtermemet, helyezd el valami biztos helyre a holmiaimat. És pedig ágyneműt a nyitott szekrényben lévő kevés fehérneműt és felgöngyölt vásznat, továbbá a műteremben lévő néhány munkában lévő képet, felspanolt vásznakat, festéket, tábori állványt és esernyőt..."

16 A művésztelep sorsa azonban még április végén sem volt megnyugtatóan rendezve, ez kiderül Fényes április 24-én kelt leveléből: „Ha most a műtermet mégis rekvirálnák, nagyon kérlek, légy szíves ágyneműmet, fehérneműmet, megkezdett képeimet biztonságba helyezni."

17

. Zombory természetesen intézkedik, összegyűjti Fényes holmijait, és beszolgáltatja pisztolyát is, erről az 1919. április 27-én kelt levelében

18 be is számol Fényes Adolfnak. A Tanácsköztársaság bukása után végül is visszatért a művésztelepre a világháború előtti nyugodt korszak. Zombory, bár korábban már Budapesten rendezett három gyűjteményes kiállítást (1905-ben, 1908-ban, 1917-ben),

19 egy nagy önálló kiállításon mutatkozhatott be a budapesti Belvedereben 1922-ben. Ez a kiállítás a művész egész addigi 13 Lyka, i. m. 14 Egri, 43. p. 15 Egri, 46. p. 16 Fényes levele Zomboryhoz, kelt 1919. március 31-én. Adattár, 69.21. 17 Uo. 18 Uo. 19 Lyka, i. m. -201-