Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Szebenyi Nándor: Újabb adatok a Szolnoki Művésztelep történetéhez korabeli dokumentumok alapján - Zombory Lajos

mesteriskolájának növendékei közt találjuk. 13 A nyaranta Szolnokon és Benczúrnál készült képeit ekkor már rendszeresen küldte a budapesti tárlatokra. A Nemzeti Szalon Erzsébet téri épületének nyitó kiállításán 1907-ben, melyet Ferenczy Károly zsűrizett és válogatott, Fényes Adolf és Jávor Pál mellett Zombory képviseli a szolnoki művészeket. Zombory csakúgy, mint a többi művész, csupán nyarait töltötte Szolnokon, ám Benczúr mesteriskolájának elvégzése után a telep állandó lakója lett. 1911-től az I. világháború kitöréséig Fényes Adolf és Szlányi Lajos társaságában nyaranta Szolnokon tanította a Képzőművészeti Főiskola ösztöndíjasait. Fényes a figurális, Szlányi a tájkép-, Zombory pedig természetesen az állatfestésre oktatta a hallgatókat. A világháború beavatkozott a művésztelep életébe, művészek vonultak be kato­nának, a nyugalmas alkotómunkának vége szakadt. A telep azonban nem ürült ki teljesen, Koszta József és Zombory Lajos 1917 augusztusában biztosan a telepen dolgozott. 15 A világháború vége azonban nem jelentette a telep nyugodt alkotómunkájának visszatértét. Még az a Fényes Adolf sem érezte megnyugtatónak a helyzetet 1919 áprilisában, aki a Tanácsköztársaság idején a Kommunista Művészek Végrehajtó Bizottságának tagja volt. A lehetséges rekvirálásokkal kapcsolatos aggodalmainak két Zomboryhoz írott magán­leveléből értesülhetünk. „Én már múlt héten, csütörtökön felkerestem Pogány Kálmánt, aki most mint Kernstock utóda intézi a művészeti ügyeket és kértem: intézkedjék, nehogy a telepet rekvirálják. 0 megígérte. Tegnap reggel kapta meg Szlányi Lippich sürgönyét. Együtt felkerestük Pogányt. Nem volt hivatalában, de később véletlenül találkoztunk vele a Műcsarnokban. Azt mondta, hogy még pénteken sürgönyzött a szolnoki munkás­tanácsnak, de most újból fog sürgönyözni. ... Most nagyon kérlek valamire. Itt minden­féle lőfegyvert szigorú büntetés terhe alatt be kell szolgáltatni. Biztosan így van ez Szol­nokon is. Ott van egy Flaubert-pisztolyom a szobámban az éjjeli szekrény felső fiókjában. Légy szíves - kérlek - ezt gyorsan elvinni és beküldeni. Azután nagyon kérlek, hogy azesetben, ha mégis elrekvirálnák a műtermemet, helyezd el valami biztos helyre a holmiaimat. És pedig ágyneműt a nyitott szekrényben lévő kevés fehérneműt és felgöngyölt vásznat, továbbá a műteremben lévő néhány munkában lévő képet, felspanolt vásznakat, festéket, tábori állványt és esernyőt..." 16 A művésztelep sorsa azonban még április végén sem volt megnyugtatóan rendezve, ez kiderül Fényes április 24-én kelt leveléből: „Ha most a műtermet mégis rekvirálnák, nagyon kérlek, légy szíves ágyne­műmet, fehérneműmet, megkezdett képeimet biztonságba helyezni." 17 . Zombory termé­szetesen intézkedik, összegyűjti Fényes holmijait, és beszolgáltatja pisztolyát is, erről az 1919. április 27-én kelt levelében 18 be is számol Fényes Adolfnak. A Tanácsköztársaság bukása után végül is visszatért a művésztelepre a világháború előtti nyugodt korszak. Zombory, bár korábban már Budapesten rendezett három gyűj­teményes kiállítást (1905-ben, 1908-ban, 1917-ben), 19 egy nagy önálló kiállításon mutat­kozhatott be a budapesti Belvedereben 1922-ben. Ez a kiállítás a művész egész addigi 13 Lyka, i. m. 14 Egri, 43. p. 15 Egri, 46. p. 16 Fényes levele Zomboryhoz, kelt 1919. március 31-én. Adattár, 69.21. 17 Uo. 18 Uo. 19 Lyka, i. m. -201-

Next

/
Thumbnails
Contents