Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Szebenyi Nándor: Újabb adatok a Szolnoki Művésztelep történetéhez korabeli dokumentumok alapján - Zombory Lajos

életpályáját felöleli, és itt mutatja be első ízben rajzait, vázlatait a nagyközönségnek. A kiállításról szóló hosszabb-rövidebb újságcikkek, köztük számtalan budapesti, kivétel nélkül méltatják Zombory munkásságát, bár egyik írás sem sorolja őt a legnagyobb művészek sorába, ám elismerik tehetségét.

20 A Szolnoki Művésztelep 25 éves jubileumi kiállításain, Szolnokon és Budapesten Fényes Adolf és Szlányi Lajos mellett ő az egyetlen, aki még az alapító tagok közül a telepen dolgozik, vagyis aki a kiállításokon bemutatkozik. Utolsó nagyobb bemutatkozására 1930-ban kerül sor a Műcsarnok őszi tárlatán, ahol Zombory két termet kapott 90 képének és 50 rajzának kiállítására, mely a kritikák szerint nagy sikert aratott.

21 A szolnoki közéletben azonban nem csupán mint festőművész vett részt. A város fejlesztésére irányuló munkálatokat gyakran segítette gyakorlati, nem ritkán művészi szempontból is értékes tanácsokkal. A művésztelepen 1903-ban az ő indítványára nyílt meg a két helyiségből álló kiállítóterem. „1909-ben felkérte a város és a római katolikus plébánia, hogy a Pápai család Mária-szobrát, a Szent János-szobrot és a Szabadságszobrot belátása szerint kellő helyen állítsa fel. Ugyanakkor beválasztották a templomépítő bizottságba is, hogy az ott készülő művészi munkálatokat, oltárképek javítását stb. ellenőrizze. ... A Tisza-vízvezeték érdekében 1910-ben erős propagandát fejtett ki, míg sikerült meggyőznie az illetékeseket, hogy ez sokkal hasznosabb, mint a tervbe vett artézi vízvezeték."

22 Számtalan vármegyei és városi, közművelődési feladatokat ellátó bizottságnak volt tagja. Zombory legismertebb, legnagyobb ilyen jellegű munkája azonban az 1925-ben készített Tisza-part rendezési terve, amelynek keretében egy kultúrpalotát álmodott a folyó partjára, de a gőz- és gyógyfürdő építésére vonatkozó elképzeléseit is belevette tervébe. Bár tervei nem válhattak valóra, azonban nagyban segítették a Tisza-part általános rendezését: „el is határozta a képviselőtestület a Tisza partnak általános rendezését, illetőleg parkírozását olyképpen, hogy annak eszközlésénél a festőművész úr tervezésében megadott gondolatokat szem előtt tartva minden tekintetbe jöhető város fejlesztési, szépészeti, közegészségügyi és általános kulturális kívánalom kielégülést nyerjen..."

23

. Zombory azonban 1926 márciusában lemond a furdőépítő bizottsági tagságáról, „mert a fürdő terveinek mai megoldásával és költségelőirányzatával - valamint a fürdő megépítésének vidéki vállalkozóknak való kiadásával, - nem érthetek egyet."

24 Ő vállalta magára az 1928-as vármegyei ipari és mezőgazdasági kiállítás rendezését is, és részt vállalt gyakorlatilag minden művészi jellegű kulturális esemény rendezésében. Munkásságát azonban nem csak Szolnokon ismerték és ismerték el. Szülővárosa, melynek 1928-ban egy számottevő gyűjteményt adományozott,

25 pontosabban a Magyar Királyi Ferencz József Tudományegyetem Bölcsészet- Nyelv és Történettudományi Karának dékánja 1929-ben felajánlja Zomborynak a művészeti rajz és festészeti lektori állást,

26 ám azt Zombory nem fogadja el. 20 Adattár, 69.16. 21 Adattár, 69.18. 22 Egri, 45. p. 23 Dr. Tóth Tamás szolnoki polgármester 1925. augusztus 24-én kelt levele. Adattár, 69.28. 24 Uo. 25 Adattár, 69.24. 26 Adattár, 69.21. -202-