Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Szebenyi Nándor: Újabb adatok a Szolnoki Művésztelep történetéhez korabeli dokumentumok alapján - Zombory Lajos

Halmai Andor építészeti irodája után Lechner Ödön műépítésznél talál munkát, itt is építészeti rajzolóként dolgozik több mint tíz éven keresztül. Annyira otthon érzi magát az építészet területén, hogy már építészeti pályázatokon is részt vesz, a szegedi gőzfürdő terveiért II. díjat kap, amiként a szegedi kultúrpalota terveiért is. A szegedi ügyvédi kamara épületének terveit is ő készíti.

6 Ez után érthető, hogy a Magyar Mérnök és Építészegylet 1897. március 13-ai választmányi ülésén Zomboryt az egyesület rendes tagjai sorába felvette Lechner Ödön ajánlatára

7

. A harmincéves fiatalember előtt tehát feltűnt az építészi karrier, ám érdeklődése egyre inkább a festészet felé fordult. Pállik Béla 1898. február 15-én kelt ajánlólevele szerint

8 „dacára annak, hogy Zombory L. eddig csakis mellékesen foglalkozhatott a festészettel, a rajz és componálással, máris meglepő tanújelét adta hívatottságának a festő művészeti pályára. Különben az állatfestészet terén, a lovak és szarvasmarhák, nemkülönben a lovas alakok (huszárok) iránt van neki igen élesen megfigyelő tehetsége, s mozgó és nyugodt állapotban egyaránt könnyen fejezi ki gondolatait. Most, midőn végleg a festőművészi pályára lépni határozta el magát, örömmel adom neki ezen bizonyítványt..." Az állatok ábrázolásának szeretete azonban már kisiskolás korában megmutatkozott. Adattárunk több gyermekkori rajzát őrzi 1877-ből és 1881-ből, s azok többsége állatokat ábrázol. A rajzok között találhatunk egy 1877-es lapot, melynek egyik oldalán egzotikus állatokat láthatunk, a másik oldalán pedig Magyarország térképének vázlatát. A térképet Zombory ceruzával rajzolta, majd a vonalakat áthúzta színessel, a térkép egyik felében azonban áthúzatlan ceruzavonalakat láthatunk, melyek látszólag minden földrajzi tudást mellőznek. Ha azonban a térképet megfordítjuk, akkor a ceruzavonalakból kirajzolódik egy elefánt és egy macskaféle ragadozó képe.

9 Nem csodálkozhatunk hát, ha Zombory kissé megkésve bár - 31 éves ekkor -, rajztanárául a híres müncheni állatfestőt, Heinrich Zügelt választotta, aki minden elővizsga nélkül felvette. A Bajor Királyi Képzőművészeti Akadémián részben saját összekuporgatott garasaiból tud tanulni. Állandó pénzzavarban van, nagybátyja támogatja havi összegekkel, melyet Zombory nem igazán akar igénybe venni, de kénytelen, mert 1899 elején számított az 1898-as szegedi ösztöndíj elnyerésére, azonban számára Münchenben derült ki, hogy a pályázatot csak 1899-ben lehet megpályázni, ám arra még négy másik művész is pályázik.

10 Az állandó pénzzavarok ellenére egészen 1902-ig Münchenben maradt tanulni. A Bajor Királyi Képzőművészeti Akadémia három ízben is kitünteti, 1898-ban, 1899-ben bronzérmet kap, 1901-ben pedig kis ezüstérmet.

11 Müncheni évei után Zombory hazatér Magyarországra, és 1902-ben már az újonnan átadott Szolnoki Művésztelep első alkotói közt találjuk. Neve ugyan nem található a Szolnoki Művésztelep megalakításának kérelmezői között, ám az 1902. június 29-én átadott művészkolóniabeli tagságáról Boruth Andor lemondott, helyére pedig Zombory jelentkezett.

12 Tanulmányait azonban tovább folytatta, 1903 és 1907 között Benczúr Gyula 6 Lyka, i. m. 7 Adattár 69.20. 8 Uo. 9 Adattár 69.19. 10 Zombory Pállik Bélához 1899. január 7-én kelt levele. Adattár 69.21. 11 A kitüntetések oklevelei. Adattár 69.20. 12 Egri Mária: A Szolnoki Művésztelep. Bp, 1977. 37. p. -200-