Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)
Pusztai Gabriella: Szempontok a Magyar orvosok Fekete Afrikában című téma kutatásához
Pusztai Gabriella Szempontok a Magyar orvosok Fekete AfrikáBan című téma kutatásához A magyar orvosok afrikai tevékenysége a magyar orvostörténet napjainkban is rendkívül hézagosan feldolgozott területe. Szakmai körökben és a nagyközönség számára is teljesen ismeretlenek vagy korlátozottan ismertek az általuk elért eredmények. A publikációk többnyire vadászokként, Afrika-utazókként mutatják be őket, vagy rövid életrajzot közölnek. A velük kapcsolatos eddig ismeretlen, s átfogó feldolgozásra érdemes dokumentumok értékes forrásbázist alkotnak. Kutatásom fő célja a meglévő forrásanyagok segítségével bemutatni: mi magyarok, a magyar orvosok tevékenysége által mennyiben, hogyan járultunk hozzá Afrika kulturális fejlődéséhez, elsősorban az egészségügyi kultúra, a gyógyítás területén. Milyen tényezők motiválták a magyar orvosokat hazájuk elhagyásában? A 19. sz. közepétől folyamatosan tűnnek fel Európa országaiban és más földrészeken is. Nagy lökést jelentett az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése, melyet emigrációs hullám követett a magyar honvédorvosok körében is. A misszionáriusok, missziós orvosok a különböző rendházak - jezsuiták, ferencesek, bencések - szervezésében jutottak ki Afrikába, s folytatták gyógyító tevékenységüket. Az első világháborút, Trianont követően megnövekedett a kivándorlók száma, s az elcsatolt területekről is sok orvos indult útnak. Az első és második világháborút megelőző gazdasági fellendülés a gyarmatokon óriási méretű vasútépítések beindításával, bányák nyitásával, ültetvények létesítésével járt. Az európai kolóniák száma megnőtt, s az építkezéseken foglalkoztatott bennszülöttek között dúló járványok szintén indokolták, hogy az érdekelt társaságok orvosokat, ápolókat alkalmazzanak. A második világháború alatt a szovjet elől nyugatra menekülők között sok száz magyar orvos volt, akik az eddig periférián lévő földrajzi területeket is választották letelepedés céljára. -177-