Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Tolnay Gábor: Az 1930-as évekbenmegkezdett Alföld-fásítási program egyik tipikus példája: a dévaványai határ fásítása

előkészítése és a csemeték kiültetése után azok gondozása a községi elöljáróság feladata lesz, de a csemetéket az erdőmérnöki hivatal díjmentesen szállítja ki az ültetés helyére. A főjegyzőhelyettes jelentette a képviselő-testületnek, hogy a Vágásszéli gödrök elplanírozására Szügyi Gyula erdőmérnök és a község főbírója együtt intézkedtek. Az elegyengetés munkálatait már be is fejezték, így a csemeték kiültetése megkezdődhet. Előadta továbbá, hogy a községi elöljáróság a Vágásszéli gödrök erdősítését úgy kívánja megoldani, hogy az egész területet kiosztja három évre ingyenes használatra megbízható földműveseknek azzal a kötelezettséggel, hogy a juttatásban részesült személyek kötelesek az általuk elvállalt terület beerdősítésénél segédkezni, a csemetéket három éven át a szükségnek megfelelően kapálni, gyomtalanítani, esetleg az elöljáróság által rendelkezésükre bocsátott vízzel öntözni. A köztes területeket csak olyan veteménnyel szabad bevetni, amely nem gátolja a csemetéket fejlődésükben. A vetemény termése teljes egészében a gondozó földművest illeti. A képviselő-testület köszönetét fejezte ki a Földmüvelésügyi Minisztériumnak azért, hogy a községnek egy hasznavehetetlen területét használhatóvá tette a 2.201,85 P hozzájárulással és ezzel egy később nagy vagyont jelentő létesítmény megalapozásával segítséget nyújtott.

52 A debreceni M. Kir. Erdőigazgatóság a község fásításának előmozdítása érdekében a község határában csemetekertet szándékozik létesíteni. Ezért kérte, hogy a község megfelelő területet engedjen át részére a fenti célra. A képviselő-testület úgy határozott, hogy a csemetekert céljaira választási lehetőséget biztosít az Erdőigazgatóságnak. Csemetekert céljaira felajánlotta egyrészt a község tulajdonát képező úgynevezett Lénárt-féle 10 magyar hold (7,5 kat. hold) területű ingatlant, másrészt a Nagylórési volt főjegyzői javadalmi föld északi oldalán az épülő műút mellett 10 magyar hold (7,5 kat. hold) területű földet holdanként és évenként 50- pengő haszonbér ellenében.

53 Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat lefolytatták az illetékes szervekkel, akik úgy határoztak, hogy a község ajánlatát a Lénárt-féle 10 magyar holdas ingatlanra nézve elfogadják. Az Erdőigazgatóság határozatát Babos Károly m. kir. erdőtanácsos közölte az elöljárósággal, aki 1940. szeptember 10-én megszemlélte az említett területet és a haszonbérleti szerződést az elöljárósággal is megkötötte.

54 Alig egy esztendő múlva azonban közölték az elöljárósággal, hogy a megkötött szerződést felmondják.

55 Eperfák ültetése selyemhernyó-tenyésztés céljából. A földművelésügyi kormányzat az 1940-es évek elején igen nagy propagandát fejtett ki a selyemhernyótenyésztés érdekében. Ezt célozták azok az intézkedés tervezetek is, amelyek az eperfák ültetését szorgalmazták és szubvencionálták. A község közigazgatási iratainak áttekintése során azonban csak már 1944-ben találtunk olyan iratokat, melyek bizonyították is, hogy ebbe az akcióba Dévaványa lakossága is bekapcsolódott. Zömmel azonban a pusztaecsegi lakosság kapcsolódott bele ebbe az akcióba. 52 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 10. köt. - 1937. december 7. - 167/1937. kgy. szám. 53 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 11. kötet. - 1940. október 19. - 260/1940. kgy. szám. 54 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 11. kötet. 1940. december 5. - 280/1940. kgy. szám. 55 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 12. kötet. - 1941. december 11. - 297/1941. kgy. szám. -174-