Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Tolnay Gábor: Az 1930-as évekbenmegkezdett Alföld-fásítási program egyik tipikus példája: a dévaványai határ fásítása

A szolnoki Selyemtenyésztési Felügyelőség a pusztaecsegi kertes családi házakhoz ötezer eperfa csemetét és száz eperfa suhángot leszállított. ígérték, hogy az ősz folyamán további ötezer csemetét és 250 eperfa suhángot fognak szállítani.

56 A Tolna megyei Selyemtenyésztési Felügyelőség táviratot küldött Dévaványára, hogy a rendelt eperfacsemetéket a szállítási korlátozás miatt nem tudják leszállítani.

57 És végül egy gyümölcstermeléssel foglalkozó hír: Mocsári István közölte, hogy sógorának - vitéz Lipcsey Márton tábornoknak, országgyűlési képviselőnek - dévaványai gyümölcsfaiskolájából a pusztaecsegi kertes házakhoz 4520 gyümölcsfacsemetét szállított 2.600- P értékben. A facsemeték árát a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Közjóléti Szövetkezet fizette ki. Összefoglalásként elmondható, hogy az a község, amely az 1920-as évek elején a környék egyik legkopárabb területének számított, értelmes érvek, karizmatikus vezetők által hagyta magát meggyőzni és elfogadta azt a mindenki által vallott elvet, hogy zöld környezetben élni egészségesebb és esztétikusabb is. A mintegy 15 év alatt hozzávetőlegesen egymillió csemetét ültettek el a határban, amely nagy mértékben megváltoztatta annak képét. Ugyanakkor mind a község, mind az ország vagyonát jelentős mértékben gyarapították tevékenységükkel. 56 Sz.M.L. - Dévaványa közigazgatási iratai 25. csomó. - 3935/1944. ikt. szám. 1944. március 31. 57 Sz. M. L. - Dévaványa közigazgatási iratai. 27. doboz. - 4578/1944. ikt. szám. - 1944. április 24. 58 Sz. M. L. - Dévaványa közigazgatási iratai. 28. doboz. - 4902/1944. - 1944. május 27. -175-