Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Tolnay Gábor: Az 1930-as évekbenmegkezdett Alföld-fásítási program egyik tipikus példája: a dévaványai határ fásítása

ges. Azt javasolta a főjegyző a képviselő-testületnek, hogy erre a célra ínségsegély kiutalását kérjék. Ebből a célból dr. Farkas Béla református, Tóth Zoltán Viktor r. katoli• kus lelkészek, dr. Schweiger László, mindannyian községi képviselők és B. Kiss Márton helyettes főjegyző kérjenek kihallgatást Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjától, hogy a kérelmet átadhassák. A községi képviselő-testület a fentiek szerint határozott.

49 E kérelem állításait ellenőrizendő 1937. november 11-én a Földmüvelésügyi Minisztériumból egy bizottság szállt ki Dévaványára, hogy a község fásítási viszonyait tanulmányozza. Megtekintette a bizottság a Vágásszélt, a községnek a Füzfásban lévő ingatlanait és a közbirtokosság legelőjét. Ezt követően beható tanácskozást folytattak B. Kiss Márton helyettes főjegyzővel és Földessy Zoltán községi főbíróval. Ezeknek a tanácskozásoknak az eredményeképpen a Vágásszél fásítását a Földmüvelésügyi Minisztérium Erdőgazdasági Osztálya fogja végezni a jövőben. A 22 kat. holdnyi területre holdanként 4000 facsemetét fognak ültetni, ebből szálfaerdő nevelése esetén holdanként 1500 szál marad meg, vagyis a 22 kat. holdon mintegy 30.000 szál fa lesz. Hogy ez milyen vagyontömeget jelent, arra nézve érdemes egy kis számítást végezni. 35 év múlva- 1972-ben! -történő erdőirtás esetén, ha szálanként 5 pengőt veszünk is, 150.000 pengőt fog jövedelmezni a 22 kat. hold erdő, ez pedig kat. holdanként majdnem 200 pengőt jelent. Ebből is látható, hogy a fásítás nagyon is jövedelmező foglalkozási ág, ha nem is máról holnapra jelent pénzt. A község fűzfási birtokát a tanácskozások eredményeként a Vadász Társaság fogja erdősíteni, és megállapították azt is, hogy a közbirtokosságnak 90 kat. holdnyi területet kell fásítani. A bizottság itteni tapasztalatai és megbeszélései folytán a fásítási munkálatok hamarosan újabb lendületet vesznek, ami nemcsak a község faínségének későbbi csökkenését, nemcsak jobb levegőt és szebb határt jelentenek majd, hanem azonnali munkaalkalmat is, mert a faültetés, sőt annak előmunkálatai is nagyon sok munkás családot juttatnak majd keresethez.

50 Ezzel párhuzamosan már 80 ezer facsemete érkezett Dévaványára, amelyet a régi sertéspiacon kívántak elültetni. Ennek munkálatait azonnal megkezdték.

51 Az ellenőrző bizottság helyszíni tárgyalásainak meglett az eredménye. 1937. december 7-re megérkezett a Földművelésügyi Minisztérium 103.429/1937. II. 2. F. M. számú rendelete, amelyben arról értesítették a debreceni m. kir. erdőigazgatóságot, hogy Dévaványa község, mint erkölcsi testület tulajdonát képező területen előírt erdőtelepítések műszaki munkálatainak költségelőirányzatát jóváhagyta. Ennek alapján a község tulajdonát képező Vágásszéli kiaknázott vályogvető gödrök talajának erdősítés céljára való előkészítésére 2.201,85 pengőt irányoztak elő. A debreceni erdőigazgatóság kiküldötte - Bálás Károly m. kir. főerdőmérnök - november 27-én Dévaványára látogatott és az említett területet megszemlélte. A község elöljáróságának és az erdőmérnöki hivatal külszolgálatot teljesítő mérnökeinek a munkálatok megkezdésére az engedélyt megadta. Ugyanakkor közölte azt is, hogy a talaj 49 Sz.M.L. - Dévaványa jkv. 10. kötet. - 1937. szeptember 3. - 125/1937. kgy. szám, 7108/1937. ikt. szám. 50 DÉVA VÁNYAI HÍRLAP - V. évf. 46. szám. - 1937. november 14. 51 DÉVA VÁNYAI HÍRLAP - V. évf. 47. szám. - 1937. november 21. -173-