Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Tolnay Gábor: Az 1930-as évekbenmegkezdett Alföld-fásítási program egyik tipikus példája: a dévaványai határ fásítása

fásítási törvény, amelynek hatására erdőket ültettek. Ráadásul önként, mert a város végleges Alföld-fásítási terve csak 1941-ben készült el.

23 Az összeírási, kijelölési munkák első felfutása idején, 1929-ben már készült a város határára terv, de azt nem érvényesítették. Meg kell jegyezni, hogy az első összeírási dokumentumok annyira ismeretlenek voltak, hogy az 1935. évi második összeírást végzők nem is tudtak róla. 24 Az üzemtervezés szempontjából viszont jelentős volt, mert felvették az újonnan telepített erdőket, amelyeket a város „kicsinyenként és évenkint önkéntesen telepített főleg a legelők bérbeadása által"

25 Az összeírok felterjesztésére az erdőt állami kezelésbe vették és 1934-ben elrendelték az üzemtervezését.

26 Az üzemterv elkészítése során megállapították, hogy a város tulajdonában 40,3 kat. hold erdő van, amelyből 36,8 kat. hold Túrkeve, 3,5 kat. hold pedig Dévaványa határában található.

27 Túrkevén a telepítési költség - a talaj szikessége miatt - meglehetősen magas volt: 176,17 pengő/kat. hold, illetve vonalas telepítés esetében 30,10 pengő/fm volt.

2Í Ebből a néhány esetből is megállapítható, hogy az Alföld fásítása igen aktuális problémát igyekezett megoldani. A tudományos kutatás és előkészítés éppen azokat a területeket hozta felszínre és jelölte ki fásítás céljaira, amely mindenképpen az előrelépést szolgálta. Az eddig felsorolt esetekből is kitűnt, hogy a földmüvelésügyi kormányzat az első felmérés (1929) alapján nem tudott reális képet nyújtani a végrehajtási terv számára. Erre csak a második felmérés adott lehetőséget. A fásítás ellen jórészt a kisgazdaságok tulajdonosai tiltakoztak, féltvén az amúgy is kis területű gazdaságaikat. Az Alföld-fásítási munkák azonban érzékelhető változásokat hoztak a törvényben felsorolt területeken. Ezt mindenképpen előrelépésként értékelhetjük. Fásítás Dévaványán A kormány Alföld-fásítási rendelkezései Dévaványára is elérkeztek. Ennek alapján Dévaványa területének jelentős része befásításra kerül és a végrehajtására a jogalapot az 1923. évi XIX. számú törvénycikk rendelkezései adják meg. A fásítás előkészületei meg is indultak, de az ország pénzügyi helyzete miatt a végrehajtás késedelmet szenvedett. Az 1936. évben a kormány új munkatervet dolgozott ki, amely szerint 15 éven keresztül mintegy 190 ezer kat. hold - futóhomok, szikes, vadvizes, árvizes stb. - terület kerül az Alföldön fásításra. A fásítás során a talaj minősége szerint akác, tölgy, nyár, 22 KOLLWENTZ Ödön: Visszaemlékezés a debreceni magyar királyi erdőigazgatóságnál az Alföldfásítás szolgálatában eltöltött négy évemre (1935-1939). = Az Országos Erdészeti Egyesület Erdészettörténeti Szakosztálya Közleményei XVI. 27-34. p. - Közli: OROSZI S.: i. m. - 64. p. 23 Sz.M.L. - XV. 2. Fásítási térképek. Túrkeve. - Közli: OROSZI S.: i. m. 95. p. 24 KOLLWENTZ Ö.: i.m. - Közli: OROSZI S.: i. m. 95. p. 25 O. L. - K-I84. szekció - 28.396/1931-32. - Közli: OROSZI S.: i. m. - 95. p. 26 OROSZI S.: i. m. - 95. p. 27 Sz.M.L. - XV. 2. - Fásítási térképek. Túrkeve. + A túrkevei erdő üzemtervezésére vonatkozó iratok. Közli: OROSZI S.: i. m. - 95. p. 28 OROSZ S.: i. m. - 62. p. -165-