Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Tolnay Gábor: Az 1930-as évekbenmegkezdett Alföld-fásítási program egyik tipikus példája: a dévaványai határ fásítása

különféle fenyő, kőris, szil, füzek, éger és egyéb fafajták telepítésére kerül sor. 42 ezer kat. hold facsoport és fasor létesítését is felvették a tervbe. Ennek az új tervnek a végrehajtása is igen erősen érintette Dévaványa egész közigazgatási területét. Viszonylag korán - már 1921-ben - foglalkozott Dévaványa képviselő-testületének közgyűlése a fásítás kérdésével. Megkapta a község a Földművelésügyi Minisztérium körlevelét,

29 amelyben az Alföldön erdőtelepek létesítésére hívták fel a figyelmet. A főjegyző javasolta, hogy ezt a körlevelet széles körben ismertessék a falu lakosságával. Utalt arra is a főjegyző, hogy a környékben éppen Dévaványa határa az egyik legkopárabb terület, községünk területén van a környékben a legkevesebb fa. Ez minden tekintetben hátrányosan érinti a község minden lakosát. Meg kell szerettetni községünk minden polgárával a fákat. Ösztönözni kell minden gazdát arra, hogy igyekezzenek a dűlőutakat, mezsgyéket, tanyabejárókat befásítani. Ez óriási hatással lesz a termelési viszonyokra is. Különben is a fa és a fásítás mindig haszonnal jár és sohasem károsodással. Ezt a javaslatot a képviselők elfogadták.

30 A község rendelkezett faiskolával is, amelynek a fenntartására az 1925. évi költségvetésben 400 aranykoronát állítottak be.

31 A tulajdonképpeni Alföld-fásítási törvénnyel kapcsolatos első irat maga a telepítési üzemterv volt, ami előkerült.

32 Az előzetes terv szerint a község határában fasorokat és egyéb gazdasági fásítást terveznek elvégezni. Ennek alapján 742 ezer folyóméter hosszan terveznek fasorokat telepíteni. Az 530 kat. hold területet tesz ki.

33 Egyéb gazdasági fásítást pedig 57,5 kat. holdon kívánnak létesíteni. Ez összesen 587,5 kat. hold, amely a község közigazgatási határának 1,08 %-át teszi ki. Jelenleg 40 kat. hold erdője van a községnek, amely több mint egy százalékkal kevesebb: 0,07%.

34 A fák fajtáit az üzemterv a talaj minőségétől tette függővé. Ezek szerint telepítésre a következő fafajták kerülnek: szil, jegenye nyár, akác, vadkörte (nagyon szikes talajok esetében), kanadai nyár, gledícsia, olaj fűz, kocsányos tölgy, amerikai kőris és fűz. Az üzemterv - természetesen még az 1923. évi XIX. számú törvénycikket jelölte meg jogforrásként, amely alapján a terv elkészítését elrendelték. Az üzemterv a földművelésügyi miniszter jóváhagyásával vált érvényessé. Dévaványa üzemtervét is az illetékes osztály 1932. január 15-én jóváhagyta 35 a következő módosításokkal: 1. Gróf Zamoyski Tamás számára előírt 27.590 fm. fasorból a határszélekre eső mintegy 18.990 fm. fasor helyett - a körülszegélyezni tervezett mintegy 12.520 kat. holdnak megfelelő ingatlan 2%-át kitevő 25 kat. hold - erdőt jogo29 A 19.605/I./A-3/1920. F.M. számú körlevél. 30 Sz.M.L. - Dévaványa jkv. 1917-1921. - 7.köt. - 40/1921. kgy. szám. - 1.659/1921. ikt. szám. - 1921. május 25. 31 Sz.M.L. - Dévaványa jkv. 1922-1926. - 8. köt. - 214/1924. kgy. szám. - 1924. december 11. 32 Békés Megye Képviselő-testülete Megyei Levéltára - Gyula. (A továbbiakban: B.M.L.) V. 308. a. 1. Dévaványa közig, iratai 1931-1933. - 1930. május 7. 33 Az üzemterv számítása szerint 1400 folyóméter fasor tesz ki egy kat. hold területet. 34 MAGYARORSZÁG földbirtokviszonyai 1935. évben törvényhatóságok, városok és községek szerint. - Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat 99. kötet. - 1936. - (A továbbiakban: Mg. stat. 1935. 99. köt. + p.) 35 A Magyar királyi Földmívelésügyi Minister 14.131=1932. 1-2. számú ügyirata, amelyet 1932. január 15-én Pap F. ministeri tanácsos írt alá és látott el a minisztérium körbélyegzőjével. -166-