Tolnay Gábor szerk.: Ember és környezete. Tudományos ülésszak 1999. november 22–23-án Szolnokon – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2002)

Sári Zsolt: Az Eucharisztia ünnepének - Úrnap - kialakulása és magyarországi története

Sári Zsolt Az Eucharisztia ünnepének - Úrnap - kialakulása és magyarországi története

1 A tavaszi ünnepkör záró, és a nyári ünnepkör kezdő ünnepe Űrnapja. Úrnap a 13. század óta az Oltáriszentség, Jézus teste és vére ünnepe, elsősorban katolikus egyházi ünnep, de a nap szokásai számtalan néprajzi vonatkozással bírnak. Az ünnep kialakulásában szerepet játszott az a tény, hogy az Oltáriszentség alapításának emléknapján, nagycsütörtökön a nagyheti gyász miatt az egyház nem tudta kellő pompával és örömmel megünnepelni az Eukarisztiát, a kenyér és a bor színében valóságosan jelenlévő Jézus Krisztust. Az úrnap mozgó ünnep, amely a pünkösdhöz, ezáltal a húsvéthoz igazodik. Az ünnep napja a pünkösd utáni tizedik nap, a szentháromság vasárnapját követő csütörtök. Az ünnep megülése századunkban átkerült az ünnepi csütörtököt követő vasárnapra. A korai kereszténység idején, egészen a 7. századig az Eukarisztia tiszteletének közösségi ünneplése volt általános, azaz a püspök által bemutatott szentmisében érvényesült az egy oltár - egy Eukarisztia - egy papság - egy hívő közösség elve. Ez a közösségi jelleg kezd a kereszténység térhódításával, a keresztény közösségek számának növekedésével háttérbe szorulni, a püspöki szertartás után a papság is bemutatta a szentmise-áldozatot. Újabb változások állnak be a liturgiában, a latin nyelv a liturgia hivatalos nyelve, a pap háttal misézik, a korszak építkezési stílusa is hatással van, értjük ezalatt a szentély hajótól történő elkülönülését. Egyre inkább kialakul az eukarisztia magánkultusza: a szentmise papi funkcióvá válik.

2 A 13. században azonban ismét fokozódik az Eukarisztia iránti érdeklődés. Ebben fontos szerepük volt az Oltáriszentség körül lezajlott hitvitáknak, azoknak az eretnekmozgalmaknak, amelyek elvetették, támadták Jézus Krisztus valóságos jelenlétét a kenyér és a bor színe alatt.

3 Az 1196-1208 között ülésező párizsi zsinat elrendeli a konszekrált ostya 1 Elhangzott a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága Tudományos Ülésszakán Szolnokon 1999. november 22-én. Az előadás az Egy ünnep mindennnapjai Adalékok a magyarországi úrnapi kultusz néprajzához címmel elkészült szakdolgozat részlete. 2 Sümegi J. 1991. 107-119. -111-