Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Kerezsi Ágnes: Az obi-ugorok legjellemzőbb épülettípusai

1 .kép. Az obi-ugorok legegyszerűbb felszíni vázas épületei (SZOKOLOVA, Z. P 1957. alapján) Az obi-ugorok lehető legegyszerűbb lakóháza, a még a múlt században is általánosan ismert, hóba vájt üreg. Ilyeneket általában csak ideiglenes lakhelyül, vadászat közben, végszükség esetén készítettek maguknak. Egy nagy kupac havat felhalmoztak, oldalról bejáratot készítettek, majd a belsejét kivájták. A fal megerősítését úgy oldották meg, hogy az üregben nyírkéregből kis tüzet raktak, ettől enyhén megolvadt a fal, majd a tűz eloltása után jegessé szilárdult. Az üreg aljára fenyőágakat borítottak, a falakat szükség esetén a sílécükkel is megerősítették. A bejáratot felsőruhájukkal, mohával vagy nyírkéreggel zárták be.

4 Az obi-ugor fallal is rendelkező épületeket a kutatók általában három nagy csoportra osztják. A vázas, a borona és a vázas-boronás típusú épületekre.

5 Ezek között külön-külön is megkülönböztetnek földbe sülyesztett, illetve felszíni típusokat.

6 A felszíni, egyszerű, könnyű vázas épületek közé tartoznak azok a színek, ideiglenes építmények, melyeket télen, nyáron egyaránt építettek. A legegyszerűbbek közülük az olyan színek, amelyeket két villás végű karó földbe szúrásával készítettek. A villák közé vízszintes gerendát fektettek, ennek támasztották az egymástól nem túl meszsze elhelyezett rudakat. A tetejükre ágakat, nyírkérget, füvet borítottak. Ha hosszabb időre álltak meg, vagy többen voltak, gyakran előfordult, hogy két előző típusú színt a szabad oldalukkal egymás felé fordítva építettek fel. A közöttük kihagyott térben 4. KULEMZIN, Vlagyiszlav Mihajlovics-LUKINA, Nagyezsda Vasziljevna 1977. 68. 5. SZOKOLOVA, ZojaPetrovna 1998. 6. SZOKOLOVA, Zoja Petrovna 1957.; 1998.; KULEMZIN, Vlagyiszlav Mihajlovics-LUKINA, Nagyezsda Vasziljevna 1977. 66