Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Kerezsi Ágnes: Az obi-ugorok legjellemzőbb épülettípusai

2. kép. Szamojéd típusú csum tartógerendáinak összeillesztése (SZOKOLOVA, Z. P 1998. alapján) égett a szabadtűz, így az mind a két oldalt melegítette (1. kép). A színek közvetlen egymáshoz való építésével sátor típusú épület jött létre. Ezeken már ajtó található és a még mindig középen égő tűz füstjének elvezetésére a tetőn nyílást vágtak. A felszíni vázas épületek formai sokszínűségére jellemző, hogy a kónuszos kerek sátor, a nyeregtetős, félnyeregtetős négyszögletes alaprajzú épület egyaránt megtalálható közöttük. A kutatók alaprajzuk, a tartóoszlopok száma és megerősítésük módja, valamint a tetőszerkezet alapján szokták csoportosítani azokat.

7 A vázat általában nyírfakéreggel, ágakkal vagy szőrmével borították, de napjainkban egyre jobban teret hódítanak a modern anyagok, mint például a sátorponyva vagy a műanyag szigetelőanyagok. A hantik és manysik vázas épületeinek egyedi jellege, felépítésük sajátosságai, építésük máig megőrzött hagyományai ezen épülettípusok ősi voltára utalnak, melyek gyökerei a kónuszos sátor kivételével - az obi-ugor építészeti hagyományokban keresendők.

8 A kónuszos sátor, azaz csum eredetének kérdése régi problémája a finnugor és ezen belül a magyar néprajznak is. A sarkkör közelében élő hantik kónuszos sátrairól, felépítésük sajátosságairól, berendezésükről Edgar SAAR írt.

9 SZOKOLOVA, Z. P több cikkében is ismertette a hanti csumot, elemezte eredetének kérdését és megkísérelte elhelyezni azt Szibéria népi építészetének rendszerében.

10 A hanti csum 3. kép. Gulyáskunyhó alaprajza; HERMAN Ottó vázlata, 1898. E. A. 182/2/92. (K. CSILLÉRY Klára 1970. alapján) 7. SZOKOLOVA, ZojaPetrovna 1998. 8. SZOKOLOVA, Zoja Petrovna 1957. 90 9. SAAR, Edgar 1991. 69-78. 10. SZOKOLOVA, Zoja Petrovna 1957.; 1963. 67