Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Mesterházy Károly: Többosztatú falusi házak az Árpád-kor építészetében

A tatárjárás szinte tabula rasa-t csinál az ország minden részén. Újabb betelepítések követik a népesség nagyarányú pusztulását, ugyanakkor a termelékenység növekedésével, az ipar és kereskedelem fellendülésével együtt járt az építészet fellendülése is. A tatárok által elpusztított városokban új házakat építenek a régiek helyére, a nemesség új épülettípust, a tornyot részesíti előnyben a kevésbé védhető lakóházakkal szemben. A lakótornyok minden fajtája felbukkan: kerek kőépítmény például Pécsvárad-Zengővár,

21 szabálytalan négyszög alaprajzú kőtorony Kistapolcsányban (Bars m.),

22 négyzetes alaprajzú 10x10 m-es alapterületű tégla lakótorony Dombóvár-Szigeterdőn,

23 téglalap alakú Poltáron (Losonc körzete),

24 és további lakótornyok Márianosztra-Biberváron,

25 Gór-Kápolnadombon,

26 és más helyeken. A torony a városi építészetben is megjelenik, így például Sopronban,

27 ahol a város alaprajzának elemzéséből állapította meg többnek a helyét SEDLMAYER János. Ezek közül GÖMÖRI János egynek helyét ásatással igazolta is, egy másiknak a feltételezett helyén azonban nem talált toronyra.

28 A korábbi, egyértelműen lakótoronynak minősítő felfogás mára megváltozott, és sok torony funkcióját inkább a vagyon őrzése vagy tárolása helyének vélik, s kevésbé érzik bizonyítottnak az állandó lakóhely szerepet. Ez egyébként a soproni tornyok esetében a forrásokból is érzékelhető. Mindamellett írott források alapján azt sem lehet mindig egyértelműen bizonyítani, hogy nem lakták a tornyokat. Ettől függetlenül a lakótorony megnevezés használatával csínján kell bánni.

29 A lakótornyok közül többnek írott forrásokból is ismerjük a történetét vagy hoszszabb-rövidebb időszakra van forrásunk. így a jaki apáti ház kutatásánál talált torony valószínűleg az apátsági templomot is építtető Jaki Nagy Márton valószínűleg többszintes lakóhelye volt

30 A kistapolcsányi torony 10,4x10,7x9,4x8,8 m-es kőépület volt, melyet a 14. században 7-8 helyiséges palotává bővítenék, illetve körülépítik. Ez a torony valószínűleg azonos egy 1323-ból való oklevélben említett házzal. E szerint 1321-ben a hrussói várnagy Vörös Gyula ispán házából minden javat elvitt, s ezzel 100 márka kárt okozott. Egy évvel később egyezséget kötnek Vörös Gyula és testvére atyjuk udvarháza tulajdonáról.

31 Bár már nem az Árpád-korban épült, mégis megemlítjük a Liptó megyei Párisházát. A ma Pariovce nevű faluban szintén volt egy kétemeletes kő lakótorony, 10,6x10,5 m-es téglalap alaprajzú, masszív épület. Ez természetesen szintén régészeti kutatás alapján derült ki, hiszen ez a lakótorony is bővítésre, átépítésre került. Nem is akármilyen épületté vált, kőfaragványai a besztercebányai és budavári faragványokkal tartanak rokonságot, így felteszi kutatója, hogy budai kőfaragók dolgoztak rajta. Az eredetileg kétemeletes lakótornyot a 14. század 21. MIKLÓS Zsuzsa 2001a. 163. (ásatás: 1998.) 22. RUTTKAY Matej 1992.138. (ásatás: 1990.) 23. MIKLÓS Zsuzsa 2001b. 143. (ásatás: 1998.) 24. HRUBEC, Igor 1971. 69-78.; HABOVSTIAK, Alojz 1985. 136., 306-307. 25. MIKLÓS Zsuzsa 1983. 10-23.; MIKLÓS Zsuzsa 1993. 186-187. 26. ILON Gábor 1996. 6-9. (ásatás: 1993.) 27. ENTZ Géza 1986. 339-341. 28. GÖMÖRI János 1991. 130. 29. KOPPÁNY Tibor 1999. 33-34.; FELD István 2000. 30. 30. VALTER Ilona 1996-1997. 31. GYÖRFFY György 1966. 479-80. 58