Cseri Miklós – Tárnoki Judit szerk.: Népi építészet a Kárpát-medencében a honfoglalástól a 18. századig – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 58. (2001)

Mesterházy Károly: Többosztatú falusi házak az Árpád-kor építészetében

első harmadában építették, majd a 14. század folyamán ez lett a kúria magja, s 1480 táján építteti át újra Corvin János. A falu eredetileg Pál szabó földje volt, amelyet 1341-ben Károly király az olasz Bastinus fia, Miklós utódainak, Parisnak, Petrosnak és Benechnek adott. Azaz Bastinus legidősebb unokájáról kapta aztán végleges nevét a falu. Nagyon valószínű, hogy a lakótorony, illetve kúria a jövevény olaszok építkezése, akiknek utódai aztán bővítik és átépítik.

32 A lakótornyok és motték a nyugati építészet leleményei, melyek jelentős késéssel megjelentek Magyarországon is,

33 és a 14-15. századi jellegzetes építményei maradtak a nemességnek és a városi polgárságnak is. Ez utóbbiak közé tartozhat az ENTZ Géza által említettek egy része, de előfordulnak Pásztón,

34 és bizonyára más városokban is. A 13. század második felében a többosztatú kőházak egyes helyeken városképi jelentőségűek lesznek. Újra csak Pozsony példáját említhetjük. A Szent Mihály utca déli folytatása a Ventur, ma Jirásek utca, amely majdnem derékszögben fut ki az egykori Hosszú, ma Nalepkova utcára. Mögöttük helyezkedik el a régi Főtér, amelyen a 11. században még temető volt. A nevezett utcák házainak műemléki kutatásakor előbb Adrian VALLASEK,

35 majd mások észrevették, hogy a román-kori kőházak sora szegélyezi ez utcákat, és hogy a tér felőli oldalon beljebb van a házak utcai homlokzata: azaz itt egy hosszú, háromszögű tér alakult ki a 13. század utolsó negyedében.

36 A házak java kétosztatú, de némelyikről nem lehet pontosan tudni a helyiségek számát, (például Hosszú u. 10., 16., 18., 19-21., Káptalan út 18, Ventur u. 18, Nyerges/Sedlarska ul. 2., Főtér 2. stb.).

37 A kétosztatú téglaépületek jóval ritkábbak a kőházaknál. De azért ilyenre is van példa. Az említett (egyterűnek látszó) jaki alapfalmaradványokon kívül Túra Tököspartról mutat be egy szintén kúriát MIKLÓS Zsuzsa. A kissé szabálytalan téglalap alakú alaprajz egy egyszerű, viszonylag kis méretű házról tanúskodik.

38 És, hogy az ország keleti végéből is említsünk példát, megemlítjük a segesvári vár területén feltárt házat.

39 Ez is egy nevezetes ház, mert ebben szállt meg Vlad Drakul, azaz Drakula segesvári tartózkodásakor. A kőépületből ugyancsak a pincéje maradt meg, de annak fa burkolata volt. A felmenő részek fából készültek, és tűzvész áldozatai lettek. Maga a ház a szászok megtelepülésének kezdetéről való, s ekkor még nem kőházakat építettek, csak a pince volt tartós anyagból. Ez rávilágít a korai, az első hospes házak építőanyagára. A háromosztású házak a 14. században terjednek csak el, addig egy-egy bizonytalan korú épülettel számolhatunk csupán. Ez viszont jelen előadásunk korhatárain túlmutat, s nem kísérjük nyomon a gazdasági fejlődés hozta fellendülést az építészetben. 32. KRIZANOVA, Éva 1977. 203.; KRIZANOVA, Éva 1984. 41-57.; HABOVSTIAK Alojz 1985. 138-41., 291.; TOTHOVA, Stefánia 1987. 171.; GYÖRFFY György 1998. 88. 33. KOPPÁNY Tibor 1999. 39. szerint a nyugat-európai tartományúri kővárak építéséhez képest nem elkésettek a magyarországiak, de szerintünk a megkésettség legalább 100 év, lásd ispánsági váraink használati idejét. 34. VALTER Ilona 1991. 206. 9. kép 35. VALLASEK, Adrian 1968. 233-244. 36. ZEMKOVA, Miloslava-MUSILOVÁ, Margaréta 1989. 149-158. 37. ZEMKOVA, Miloslava 1988. 43. 38. MIKLÓS Zsuzsa 1991. 433. 39. PÓPA, Radu-BALTAG, Gheorghe 1980. 33. 59